Tisztelt Réti Úr!

A városokban - ahol a pénz van - modern üveg és beton épületek vannak, minimális az, ami nádtetős ház. Vidéken, a falvakban, ahol van ilyen (bár a hagyományos építészetben a cserép a jellemző), az nem jelent igazán fizetőképes keresletet.

Számításba kell vennie azt is, hogy Kínában rendkívül olcsó a munkaerő, így amennyiben ott vállal munkát, nagyon alacsony áron tud versenyképes lenni. A megélhetés költségei ezzel együtt alacsonyabbak az itthoninál, ezért abban az esetben ajánlom a kínai munkavállalást, amennyiben a szándéka az, hogy ott éljen, nem pedig az, hogy ott félretegyen egy nagyobb összeget, amit hazahozhat.

Amennyiben ezt mérlegelte és változatlanul a munkavállalás mellett dönt, találnia kell egy kínai céget, amely a munkavállalási vízum elintézéséhez biztosítja a meghívólevelet és az egyéb szükséges dokumentumokat.

Üdvözlettel,

Gerhard Ákos

Kérem, írjon az uzlet@vilagkiallitas.hu címre és amennyiben megbízást kapunk Öntől, elvégezzük a piackutatást, majd összehozzuk három lehetséges üzleti partnerrel.

Az a kérésem, küldjön specifikációt, vagyis egy nagyon pontos leírást arról, milyen traktort szeretne behozni, értem ezalatt például a műszaki adatok és az elvárt ár megadását is.

Amennyiben igényli, a gyártóval való kapcsolattartásban, fordításban - tolmácsolásban is segítünk.

Üdvözlettel,

Gerhard Ákos

Egy tőkeerős vállalkozásnak – éppen a nagy távolság miatt – érdemes elgondolkodnia a Kínában történő üzemalapításon – természetesen egy alapos piackutatást követően. Kínában olcsó a munkaerő és a magyarhoz képest gyakran magasabb a munkamorál, ami jelentősen csökkenti a gyártási költséget. Egy kisebb üzem kezdetben egy városra koncentrálva működhetne, később lehet terjeszkedni újabb városok felé.
Egyes magyar fejlesztésekre, know how - ra is lehet kereslet. Gondolok itt például egy autóiparban használatos biztonságtechnikai fejlesztésre, vagy alkatrészre, amit kifejezetten a magyar fél gyártana.
Logisztikai cég alapításába kínai nyelvtudás, helyismeret és remek kapcsolatok birtokában érdemes belevágni.
Üdvözlettel,
Gerhard Ákos

Úgy vélem, a magyar vállalkozóknak nem a teljes kínai piacot kell megcélozniuk. Első körben érdemes egy nagyvárost, vagy egy tartományt kiválasztani az exportálni kívánt termék jellegének megfelelően. Az érvényesülés, az üzlet létrejötte Ázsiában jórészt a személyes kapcsolatokon múlik. A nagyáruházakba legalább olyan nehéz bekerülni, mint idehaza. Egy magyar vállalkozás nehezen produkálja a kínaiak által elvárt árumennyiséget. Érdemes lehet a kevésbé fejlett tartományokat megcélozni, ahol a vásárlóerő ugyan kisebb, a terméket viszont könnyebb bevezetni a piacra.
Mi az a magyar áru, ami Kínában nincs, és még az ára is versenyképes? Inkább olyan terméken kellene gondolkodni, aminek előállítása nálunk fillérekbe kerül, ott viszont megveszik. Ilyen volt néhány éve a csirkeláb, amit nálunk sokan a kutyával etetnek meg, a Kínaiak azonban rajonganak érte.
Üdvözlettel,
Gerhard Ákos

Kína egyes déli tartományaiban, vidéken, falvakban találkoztam nádtetős házakkal. A nagyvárosokban vegyes a kép: modern felhőkarcolók (üveg és beton) és a hagyományos kínai építészet jegyeit viselő épületek (melyek az itthoni kolostorcseréphez hasonlóan fedettek) egyaránt megtalálhatók.

Amennyiben részletes piackutatást szeretne, esetleg üzleti partnert keres, vagy Kínába utazna, kérem, írjon az uzlet@vilagkiallitas.hu címre.

Az árusok egy része a hazai kínai piacról szerzi be készletét, mások az itt élő kínai kereskedőktől vásárolnak. Olyanok is vannak, akik egyenesen Kínából importálnak. Ők kínai gyárakkal vannak kapcsolatban, gyakran saját terméküket, fejlesztésüket gyártatják le Kínában, vagy saját terméknévvel hozzák be az árut.

Amennyiben konkrét elképzelése van arról, mit szeretne importálni, és szeretne kínai gyártóval kapcsolatba kerülni, kérem írjon az uzlet@vilagkiallitas.hu címre.

Kína gyors gazdasági felvirágzásának vannak árnyoldalai. Ilyenek például a társadalmi átrendeződés velejárójaként kialakuló és növekedő feszültségek. A gazdasági fejlődés egyensúlytalanságainak kockázata az, hogy Kína politikailag és társadalmilag sebezhetőbbé válik és ez kihathat a jövőbeni gazdasági folyamatokra.

A feszültségek okai: a hatalmas népesség és annak eloszlása, a régiók egyenlőtlen fejlődése, munkaerő felesleg képződése, az oktatás színvonala és elérhetősége társadalmi rétegenként változó, az ésszerűtlen iparosítás, a fejlett országok gyárainak Kínába települése és az ebből következő környezetszennyezés, valamint a különböző kisebbségi problémák. E komplex problémakör megoldása hatalmas feladatot jelent a vezetés számára, de az elmúlt évtizedekben aránylag sikeresen kezelték a helyzetet.

Az ország népességéhez és nagyságához képest egy magyar vállalkozás számára elenyésző kockázatot jelenthet a husángos parasztok megjelenése. Úgy tűnik, a világ nagyvállalatainak Kínában gyártató jelentős hányada sem tart komolyan ilyen veszélyektől.

Remekül. Kína 1979 után a nyitás politikájának útjára lépett, Deng Xiaoping gazdasági reformjaival mára úgynevezett „sajátosan kínai színezetű szocializmus”–t hozott létre. A szocializmus fogalma lassan kiüresedik és eltávolodik a szocialista úttól és alapelvektől, bár még mindig erre hivatkoznak. Ha megnézzük, nálunk hogyan zajlott a rendszerváltás, akkor láthatjuk, hogy politikai és gazdasági téren egyaránt küzdöttünk és a demokrácia frontján is próbálkoztunk. Kínának viszont „csak”a piacgazdaságba való átmenet volt a megoldandó feladat, mivel az egypártrendszeren nem változtattak.

Az embereket hagyják élni, vállalkozni, pénzt keresni és gazdagodni. Amíg nem akar az ember politizálni, addig nincs gondja a gazdasági életben. Pozitív megítélése van a belföldi vállalkozói rétegnek. Számtalan siker sztorit mesélnek egymásnak az emberek, pl. hogyan lett a tofu árusból milliárdos stb. A külföldieknek sok mindennel - nyelv, helyismeret, kulturális különbségek - meg kell küzdeniük, mire sikeres lesz a vállalkozásuk.