Egyéni vállalkozónak akkor kötelező vállalkozói bankszámlát nyitni, ha áfa fizetésre kötelezett. Vagyis alanya az áfának, áfa-köteles tevékenységet végez, az adószámának a 9. számjegye 2-es. A...
Ajánlott oldalak
2011-08-18 15:52
Kis Erika
Web-titkok alkalmazottainkról
Külföldi vállalatok már régóta használják egyfajta kriminológiai, illetve pénzügyi háttérelemzésként a közösségi médiát a leendő munkavállalók korábbi és aktuális életének feltérképezéséhez. Egyre több magyar cég is él ezen kommunikációs csatorna hozta előnyökkel, és sokan alkalmazzák tudásmegosztásra vagy akár termékfejlesztésre is.

A kommunikációs csatornák egyre inkább átalakulnak, ezzel együtt az utóbbi időben a közösségi média szerepe is felerősödött. A céges facebookban, twitterben, blogokban rejlő lehetőségeket pedig egyre több szervezet ismeri fel és használja. Magyarországon 2002-ben jelent meg az első közösségi oldal. Az igazi nagy áttörés azonban a kétezres évek közepén történt, amikor az emberek tömegesen kezdték el használni, és a cégek is felismerték, hogy ez egy csatorna lehet a fogyasztók, ügyfelek eléréséhez, valamint használható marketingre, ügyfélkapcsolatokra, PR-ra, CRM-re, értékesítésre, toborzásra is.

A legelterjedtebb alkalmazási területe természetesen a toborzásban rejlik, hiszen a válság hatására a cégek sokkal körültekintőbbé váltak a kiválasztás során, és jobban le szeretnék ellenőrizni a leendő munkatársaikat, amelyhez eszközként a közösségi oldalakon való információgyűjtést is használják. Az pedig már egyáltalán nem szokatlan, hogy magas rangú vezetők kiválasztásához számos cég még teljesebb átvilágítást alkalmaz magánnyomozói tevékenységre szakosodott cégek bevonásával. Általában rengeteg az önéletrajz alapján jónak tűnő jelentkező egy-egy pozícióra és sajnos nincs alkalom mindenkivel személyesen találkozni. Ilyenkor kell valami, ami alapján lehet még szűrni a jelentkezőket. Többek között erre is használják a vállalatok a közösségi portálokat és sok esetben az online profilok segítséget nyújtanak abban, hogy kiválasszák húszból azt a tíz jelentkezőt, akit behívnak személyes találkozóra.

 

Az egyesült államokbeli állásközvetítő cégek 75 százalékánál kötelező, hogy online kutatásokat végezzenek a leendő munkatársakkal kapcsolatban. A cégek 70 százaléka az interneten talált információk alapján utasít el jelentkezéseket. A magyar cégek nagy része is az internetet használja az utolsó körben a jelöltek ellenőrzésére. Sokan azonban általában nem figyelnek arra, hogy a közösségi oldalakra milyen fotókat, adatokat tesznek fel magukról: ez pedig torzíthatja a kiválasztást.

Az, hogy a közösségi oldalakon a HR-es leellenőrzi a jelentkezőket, Magyarországon legális - bár nem biztos, hogy etikus. Néhány EU-tagállamban - Finnországban, Németországban és Angliában - azonban törvény tiltja. Bár a legtöbb oldalon és webes alkalmazásnál jól láthatóan helyezik el a szolgáltatási feltételekre vonatkozó megállapodásokat, a felhasználók azonban nem mindig érzékelik, hogy az általuk tett megjegyzés vagy publikált tartalom bárki által hozzáférhetővé válik. Az adatvédelmi beállítások gyakori változtatásai az elmúlt években jó néhány ember álláskeresésénél jelentettek kockázatot azáltal, hogy a személyes adatok eljuthattak a leendő munkaadókhoz is.

A fentiektől jócskán eltérnek a klasszikus fejvadászok módszerei. Ők alaposabban utánanéznek egy-egy jelöltnek az interneten, hiszen egy felsővezető kiválasztásakor nagy jelentősége lehet minden információnak. Szinte minden fejvadász az interneten kutat, mert ez a leggyorsabb és leghatékonyabb formája a jelöltkeresésnek. Gyakori módszer, hogy első körben rákeresnek a Google-ban az adott személy nevére, a cégre, ahol a dolgozik, de még a munkakörére is. Ha valakinek van saját honlapja, az is nagyon sokat segíthet a kereső számára. A honlapoknál általában azt a hibát szokták elkövetni a jelöltek, hogy összekeverik karrierjüket a magánéletükkel. A keresőprogramon kívül a fejvadászok eszköztárából sem hiányozhatnak természetesen a különböző közösségi portálok.

Érdemes azonban más alkalmazási területeit is megnézni ezen kommunikációs eszköznek, hiszen azt már kevesen tudják, hogy ezt vállalaton belül is lehet használni, méghozzá tudásmegosztásra, tanulásra, belső kommunikációra, termékfejlesztésre, közösségépítésre – különösen nagy földrajzi távolságok esetén érdekes mindez.  Nem érdemes figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a munkavállalók hetven százaléka munkavégzés során tanul a legtöbbet, húsz százaléka másoktól vagy épp beszélgetések során lesi el a szükséges tudnivalókat, és mindössze tíz százaléka sajátítja el a tudást formális képzéseken. A közösségi média éppen ezért releváns a vállalati tanulásban.

 

Cimkék: vállalkozó
Tetszett? Ossza meg a cikket!
Hozzászólások : Web-titkok alkalmazottainkról
Hozzászólások száma: 0 db

 
2018 Copyright © Sikeres.hu 3.1 - Epicenter Market Limited.