APEH üzemanyagköltség-elszámoló árak (Ft)
Az árfolyam diagram megjelenítéséhez minimum 8.0 flash verzió szükséges.
Bevezetőként egy szemléletbeli kérdést kell tisztázni, ami hasznos lehet azoknak, akik soha nem vállalkoztak eddig, de szeretnének belevágni. Nagyon fontos megérteni, hogy a VÁLLALKOZÁS NEM...
Kis Erika
Viszik, mint a cukrot, pedig kenyér
A Proteus-Gold Kft. neve talán kevés embernek cseng ismerősen, de ha azt mondom, Lipóti Pékség, az ország jelentős részén már tudják, miről van szó: Nagyanyáink, békebeli, hatalmas, héten át is foszló kenyerének hazája. Az újlipótvárosiak is tudják: zárás előtt is friss a „Lipóti” pékáru.

A Lipóti pékség története egy Zsigulival és egy utánfutóval kezdődött

Történt egyszer, valamikor a 90-es évek elején, amikor is Tóth József Péter a kalandvágyó üzletember Svédországba indult, mert élelmiszerboltját látványpékséggel szerette volna gyarapítani.  Az ötlet Pesten járva pattant ki a fejéből,  amikor látta, hogy a fővárosban divatos ez a megoldás. Utazása során kezébe akadt egy svéd cég prospektusa egy sütödei alkalmatosságról, így gondolt egyet és rászánta magát, hogy elutazik a skandináv országba. A dolog pikantériája az volt, hogy Tóth úr mindebbe hely- és nyelvismeret nélkül vágott bele, így  Svédországba szakadt hazalátogató magyarokat kért meg: intézzenek számára találkozót a svéd kereskedővel, azután útnak indult utánfutós Ladájával Göteborgba. A végkifejlet az lett, hogy egy röpke norvégiai kitérő után látványkemence helyett egy kis pékség berendezéseivel tért haza, s összesen négy fővel beindította a Lipóti Pékséget.

A sütőt kezdetben Tóth József Péter édesanyjának szobájában állították fel

Tóth József Péter 1992-ben a szigetközi Lipóton nyitotta meg első pékségét, a sütőt előbb édesanyjának szobájában állították fel, ám hamarosan a családi ház telkén újabb és újabb bővítésekbe kezdtek. A kenyérsütés négy alkalmazottal indult, köztük a környék legjobb pékjével. Minőséget gyártottak, ráadásul „menedzsercsapat” és népes adminisztráció nélkül. Egy időben a hagyományos „parasztkenyeret” 3,60 forintért árulta, csupán reklámból.  Tóth úr jó marketingeszközt választott, hisz a minőségi pékáruért özönlöttek az emberek és persze a sajtó is. Így vált a kis pékség egyre népszerűbbé, és 2004-re már ötven alkalmazottat foglalkoztattak, tíz autóval szállították az árut kétszáz boltba.

 

Fel kellett venni a multikkal a versenyt, különben csődbe megy a cég

A Lipóti Pékségnek is a hipermarketek voltak a legnagyobb felvevői, melyek évről évre egyre lehetetlenebb feltételekkel vették át az árut. A túl alacsonyan megállapított árakat egyre nehezebben tudták tartani, és mivel a további árcsökkenés a minőség rovására ment volna, a cég választás elé kényszerült. Tóth úr addig-addig számolgatott, hogy úgy döntött, így nem mehet tovább, mert két éven belül csődbe megy a „megamarketek” miatt. Az elhatározást nemcsak családjáért hozta, hiszen ekkorra már ötven alkalmazottjáért is felelős volt. Meghozta a felelős döntést: kiszolgáltatottból szolgáltató lesz, kenyerük elég jó ahhoz, hogy saját bolthálózatot indítsanak.

 

A háromkilós lipóti kenyér lett a cég „vezérhajója”

A kis falusi pékség a multinacionális nagyvállalatok által diktált árverseny szorítása elől menekülve mintabolthálózatot nyitott. Amikor Győrött megnyitotta a Lipóti Pékség első három mintaboltját, hamar kiderült, hogy a minőségre mindig van kereslet. Az első boltokban naponta kétezer vásárló fordult meg, így azonnal nyílt hát a többi is. Előbb a megyében terjeszkedtek, majd a Dunántúl számos városában. 2007-ben átvették a tatabányai kenyérgyárat, ahonnan 65 kilométer sugarú körben hárommillió embert tudnak elérni. Innen indult Budapest „meghódítása”. A siker kulcsa a minőség mellett az átgondolt, franchise partnereken keresztüli terjeszkedés volt. Albert Péter, a Lipóti Pékség ügyvezető igazgatója szerint az egyik legfontosabb az, hogy tisztességes haszonra törekedjünk, és hogy ne egy év alatt akarjunk meggazdagodni. A Lipótinál ennek érdekében a nyereség jelentős részét mindig visszaforgatták, és folyamatosan fejlesztésekbe kezdtek. Rendkívül kedvelt termékké vált a háromkilós parasztkenyér, mely méretében és ízében nagyanyáink kemencében sütött kenyerét hozza vissza. A lisztből, élesztőből és vízből összeállított tésztát tíz órán át érlelik, talán ezért is olyan finom. „Lehet kenyeret sütni másfél-két óra alatt is, de az más lesz, mint a mi háromkilós parasztkenyerünk, ami még egy hét múltán is kenyér .” – nyilatkozza a „lipóti pék”.

 

Hagyományok és vállalkozói szemlélet apáról fiúra

„A fiaimtól azt kérem, mindegyikük töltsön el egy évet velem, legyenek mellettem a reggeli kávétól az egyház képviselő-testületi üléséig mindenütt. Szeretném, ha rálátást szereznének a vállalkozói gondolkodásra. Utána támogatom a szabad választásukat, de elvárom, hogy becsületes és korrekt munkát végezzenek.” – jegyzi meg Tóth úr.

 

Határon innen és határon túl

A Lipóti Pékség jelenleg több mint 105 mintaboltot működtet Magyarországon, ebből több mint 50 üzlet Budapesten található. Az országhatárokon kívül is jelen van a Lipóti Pékség, többek között Pozsonyban, Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren, és Rév-Komáromban is. Az intenzív növekedésnek köszönhetően a franchise-lánc becsült árbevétele 2010-ben már elérte a hárommilliárd forintot. Természetesen 2011-ben sem pihenhet meg a Proteus Gold Kft., a cél a további terjeszkedés, amihez minden feltétel adott.

 

Tetszett? Ossza meg a cikket!
Hozzászólások : Viszik, mint a cukrot, pedig kenyér
Hozzászólások száma: 0 db

 
2009-2012 Copyright © Sikeres.hu - Generál Média Publishing Kft.