Alkalmazott betegsége esetén a keresőképtelenség első 15 munkanapja a betegszabadság időszaka, melyre a munkáltató a bér 80%-át fizeti. Ezt ugyanúgy kell bérszámfejteni, mint a fizetést,...
Ajánlott oldalak
Kis Erika
Viszik, mint a cukrot, pedig kenyér
A Proteus-Gold Kft. neve talán kevés embernek cseng ismerősen, de ha azt mondom, Lipóti Pékség, az ország jelentős részén már tudják, miről van szó: Nagyanyáink, békebeli, hatalmas, héten át is foszló kenyerének hazája. Az újlipótvárosiak is tudják: zárás előtt is friss a „Lipóti” pékáru.

A Lipóti pékség története egy Zsigulival és egy utánfutóval kezdődött

Történt egyszer, valamikor a 90-es évek elején, amikor is Tóth József Péter a kalandvágyó üzletember Svédországba indult, mert élelmiszerboltját látványpékséggel szerette volna gyarapítani.  Az ötlet Pesten járva pattant ki a fejéből,  amikor látta, hogy a fővárosban divatos ez a megoldás. Utazása során kezébe akadt egy svéd cég prospektusa egy sütödei alkalmatosságról, így gondolt egyet és rászánta magát, hogy elutazik a skandináv országba. A dolog pikantériája az volt, hogy Tóth úr mindebbe hely- és nyelvismeret nélkül vágott bele, így  Svédországba szakadt hazalátogató magyarokat kért meg: intézzenek számára találkozót a svéd kereskedővel, azután útnak indult utánfutós Ladájával Göteborgba. A végkifejlet az lett, hogy egy röpke norvégiai kitérő után látványkemence helyett egy kis pékség berendezéseivel tért haza, s összesen négy fővel beindította a Lipóti Pékséget.

A sütőt kezdetben Tóth József Péter édesanyjának szobájában állították fel

Tóth József Péter 1992-ben a szigetközi Lipóton nyitotta meg első pékségét, a sütőt előbb édesanyjának szobájában állították fel, ám hamarosan a családi ház telkén újabb és újabb bővítésekbe kezdtek. A kenyérsütés négy alkalmazottal indult, köztük a környék legjobb pékjével. Minőséget gyártottak, ráadásul „menedzsercsapat” és népes adminisztráció nélkül. Egy időben a hagyományos „parasztkenyeret” 3,60 forintért árulta, csupán reklámból.  Tóth úr jó marketingeszközt választott, hisz a minőségi pékáruért özönlöttek az emberek és persze a sajtó is. Így vált a kis pékség egyre népszerűbbé, és 2004-re már ötven alkalmazottat foglalkoztattak, tíz autóval szállították az árut kétszáz boltba.

 

Fel kellett venni a multikkal a versenyt, különben csődbe megy a cég

A Lipóti Pékségnek is a hipermarketek voltak a legnagyobb felvevői, melyek évről évre egyre lehetetlenebb feltételekkel vették át az árut. A túl alacsonyan megállapított árakat egyre nehezebben tudták tartani, és mivel a további árcsökkenés a minőség rovására ment volna, a cég választás elé kényszerült. Tóth úr addig-addig számolgatott, hogy úgy döntött, így nem mehet tovább, mert két éven belül csődbe megy a „megamarketek” miatt. Az elhatározást nemcsak családjáért hozta, hiszen ekkorra már ötven alkalmazottjáért is felelős volt. Meghozta a felelős döntést: kiszolgáltatottból szolgáltató lesz, kenyerük elég jó ahhoz, hogy saját bolthálózatot indítsanak.

 

A háromkilós lipóti kenyér lett a cég „vezérhajója”

A kis falusi pékség a multinacionális nagyvállalatok által diktált árverseny szorítása elől menekülve mintabolthálózatot nyitott. Amikor Győrött megnyitotta a Lipóti Pékség első három mintaboltját, hamar kiderült, hogy a minőségre mindig van kereslet. Az első boltokban naponta kétezer vásárló fordult meg, így azonnal nyílt hát a többi is. Előbb a megyében terjeszkedtek, majd a Dunántúl számos városában. 2007-ben átvették a tatabányai kenyérgyárat, ahonnan 65 kilométer sugarú körben hárommillió embert tudnak elérni. Innen indult Budapest „meghódítása”. A siker kulcsa a minőség mellett az átgondolt, franchise partnereken keresztüli terjeszkedés volt. Albert Péter, a Lipóti Pékség ügyvezető igazgatója szerint az egyik legfontosabb az, hogy tisztességes haszonra törekedjünk, és hogy ne egy év alatt akarjunk meggazdagodni. A Lipótinál ennek érdekében a nyereség jelentős részét mindig visszaforgatták, és folyamatosan fejlesztésekbe kezdtek. Rendkívül kedvelt termékké vált a háromkilós parasztkenyér, mely méretében és ízében nagyanyáink kemencében sütött kenyerét hozza vissza. A lisztből, élesztőből és vízből összeállított tésztát tíz órán át érlelik, talán ezért is olyan finom. „Lehet kenyeret sütni másfél-két óra alatt is, de az más lesz, mint a mi háromkilós parasztkenyerünk, ami még egy hét múltán is kenyér .” – nyilatkozza a „lipóti pék”.

 

Hagyományok és vállalkozói szemlélet apáról fiúra

„A fiaimtól azt kérem, mindegyikük töltsön el egy évet velem, legyenek mellettem a reggeli kávétól az egyház képviselő-testületi üléséig mindenütt. Szeretném, ha rálátást szereznének a vállalkozói gondolkodásra. Utána támogatom a szabad választásukat, de elvárom, hogy becsületes és korrekt munkát végezzenek.” – jegyzi meg Tóth úr.

 

Határon innen és határon túl

A Lipóti Pékség jelenleg több mint 105 mintaboltot működtet Magyarországon, ebből több mint 50 üzlet Budapesten található. Az országhatárokon kívül is jelen van a Lipóti Pékség, többek között Pozsonyban, Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren, és Rév-Komáromban is. Az intenzív növekedésnek köszönhetően a franchise-lánc becsült árbevétele 2010-ben már elérte a hárommilliárd forintot. Természetesen 2011-ben sem pihenhet meg a Proteus Gold Kft., a cél a további terjeszkedés, amihez minden feltétel adott.

 

Tetszett? Ossza meg a cikket!
Hozzászólások : Viszik, mint a cukrot, pedig kenyér
Hozzászólások száma: 0 db

 
2019 Copyright © Sikeres.hu 3.1 - Epicenter Market Limited.