A működési engedély, telepengedély ügyében a helyi polgármesteri hivatal - általában igazgatási - irodája ad pontos felvilágosítást. A működési engedély kérelmezése 10.000 Ft-ba kerül. A kérelem...
Ajánlott oldalak
2010-10-08 10:15
Szűcs Ágnes
Tudnak-e bérgazdálkodást tervezni a cégek?
Egy felmérés alapján a tavalyi évben csak Magyarországon csökkentek a bérek. Mindezt egy 600 szervezet által közölt adatok alapján állítják, ahol a megkérdezett vállalatok 57 százaléka bérfagyasztást, 6 százaléka pedig bércsökkentést tervezett.

Üzleti tervezés során mindig felmerül a bérezés kérdése, többek között a „cafeteria” béren kívüli juttatás megadóztatása, a tartalékok felhasználása, illetve a bérbefagyasztás rendszerének használata.

A cégek és a HR vezetők egyik súlyos problémája azonban a bérstruktúra kialakításánál, hogy a tervezés időszakában évek óta nincs pontos információ a következő évi adó- és járulékváltozásokról. Ettől függetlenül a tervezéssel azonban mindenképp foglalkozni kell. Egyre többen ismerik fel ugyanakkor, hogy ennek során nem alapozhatnak pusztán a saját üzleti adataikra, kell a munkaerő-piaci benchmark információ. Hiszen nem mindegy, hogy az adott vállalkozástól megfelelő bér és egyéb ösztönző eszközök hiányában elszívható-e a legjobb munkaerő, avagy épp ellenkezőleg: jobb kompenzációs feltételekkel könnyebbé válik a munkavállalók megtartása vagy az utánpótlás felvétele.

A felmérés szerint munkakörönkénti konkrét bér- és juttatási adatokat vizsgáló bérfelmérésében résztvevő vállalatok legkevésbé (fizikaiak) és legjobban fizetett (felső vezetők) munkaköreiben majdnem 30-szoros volt a jövedelmi különbség. A felmérés általános megállapítása az, hogy az összjövedelem tekintetében ágazatonként, régiónként, funkcionális területenként és tulajdonformák szerint rendkívül nagy szórás mutatkozik.

Diplomás, ügyviteli és fizikai munkakörökben ez akár 70-80 százalékos eltérést is elérhet, a vezetői munkakörökben pedig 2-300 százalékos különbség is tapasztalható.

A GKI adatai szerint a versenyszférában nőttek, a költségvetés területén csökkentek az átlagkeresetek.

Az első hét hónapban az átlagos nettó kereset 132 900 forint volt, ami reálértéken számítva 3,2 százalékkal több, mint tavaly ugyanekkor – közölte a statisztikai hivatal.

KSH adatok szerint a legrosszabbul és a legjobban fizetett szakmák esetében 11-szeres bérkülönbség figyelhető meg.

Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató elemzője a júliusi megtorpanás ellenére úgy gondolja, hogy az év második felében tovább nőhetnek a keresetek, ami az egész gazdaságot érinteni fogja.

A DGS Global a „Bértervezés 2011” című kutatásában épp ezért az idén is felméri a jövő évi bérek és béren kívüli juttatások módosítására vonatkozó munkáltatói szándékot – számolt be Dara Péter. A most induló felmérés eredményeit a résztvevők térítésmentesen megkapják, így versenytársi és piaci információk birtokában talán könnyebben ki tudják alakítani a jövő évre vonatkozó kompenzációs stratégiájukat, amennyiben az Országgyűlés dönt majd az adó- és járulékváltozásokról. Az eddigi gyakorlathoz híven október 21-én egy országos konferencia keretében mutatják be az eredményeket.

Tetszett? Ossza meg a cikket!
Hozzászólások : Tudnak-e bérgazdálkodást tervezni a cégek?
Hozzászólások száma: 0 db

 
2019 Copyright © Sikeres.hu 3.1 - Epicenter Market Limited.