A jövőben a húsipari vállalkozások növelni szeretnék piaci részesedésüket, ezért megbízták a Vállalkozó Húsiparosok és Húskereskedők Szövetségét (Húscéh), mely kb. 30 kis- és közepes húsipari vállalkozást tömörít, hogy képviselje őket az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozón, mely 2010 augusztus 17-22-én kerül megrendezésre Budapesten.

A Húscéh elnöke, Babati Zoltán elmondta, hogy a főként belföldi piacra termelő cégek az első ilyen rendezvényen szeretnék bemutatni termékeiket, ahol a közönségprogramok résztvevői is megkóstolhatják áruikat.

A részesedés bővítéséhez meg kellene teremteni a kedvező piaci környezetet. A piacnak nem globálisnak, hanem helyinek kellene lennie, ami azt jelentené, hogy a belpiacot a hazai húscégeknek kellene ellátniuk. A felügyeleti szervek a megfelelő és hathatós ellenőrzésekkel, szankciókkal, valamint a gazdaságpolitika az áfa-mérték 10%-ra való csökkentésével tudnának legtöbbet tenni a gazdaság kifehérítéséért. Az élelmiszerpiacunkat a többi EU-s országra jellemzően zárttá kellene tenni, Magyarországon is a hazai termékeket kellene védenünk. Az EU-s országok nagy részben ezt már tudatosan kialakítják, Magyarország még nem csatlakozott ehhez a törekvéshez. A húsipari cégek működésének alapvető feltételének kellene lennie a HÚSCÉH tagság. Fontos lenne elérni, hogy ne kaphasson működési engedélyt, ne vehessen részt pályázatokon egy cég az érdekvédelmi szervezet beleegyezése nélkül. A szervezett működést az informatikai háttér megteremtése és az adatszolgáltatás kötelezővé tétele jelentené a termékpálya összes résztvevője számára.

Babati Zoltán elnök szerint ma Magyarországon a közgazdasági környezet bizonytalansága, a rövidtávú kedvezőtlen irányú kilátások lehetetlenné teszik a hosszabb távú tervezést, és az átgondolt stratégia kialakítását a vállalkozások számára.

A magyar húsipar nehéz helyzetben van, miután a nagy áruházláncokon keresztül tudja csak az árujának nagy részét értékesíteni, ez pedig rendkívül korlátozott lehetőséget ad a fejlődéshez. A verseny következménye pedig a nyomott, alacsony árszint. Minden feldolgozó működésének legfontosabb költségtényezője a beszerzett alapanyag ára. A Magyarországon előállított sertések száma kevés, az eladási ár viszont magas. Az elmúlt tíz évben a sertésállomány folyamatos csökkenése figyelhető meg. Az ártényező és a kínálat szűkössége miatt az ország behozatalra szorul. A 2009. évben sertésből: 38 ezer tonnával haladta meg az import az exportunkat. A feketekereskedelemben becslések alapján évente mintegy 1.000.000 db sertés és egyéb hús eredetű termék „tűnik el”, azaz kerül forgalmazásra. Ez a rendkívül magas szám ellehetetleníti a legális vállalkozásokat.