A vállalkozásnak akkor is lehetnek működési költségei, adó ill. járulékfizetési kötelezettségei, ha nincs bevétele. Egyrészt, a főállású egyéni és társas vállalkozó után kötelező megfizetni a havi...
Ajánlott oldalak
2011-07-22 15:05
Kis Erika
Széthullóban az egységes euróövezet?
A válság ugyan átalakult, de a probléma továbbra is megmaradt, így a gazdasági krízisnek még közel nincs vége. Az Európai Unió vezető szakemberei ma minden erejükkel az euróövezet egybetartásán munkálkodnak.

A világgazdasági válság kitörésekor a legtöbb állam rögtön hozzálátott a pénzügyi szféra megmentésére, hogy a bankrendszer fenntartásával elkerüljenek egy súlyosabb katasztrófát. Az unió a csőd szélére jutott eurótagországok megmentésébe kezdett, így 750 milliárd eurós stabilizációs csomagból eddig 78 milliárd euró hitel (az ország GDP-jének 47 százaléka) jutott Portugáliának, 110 milliárd Görögországnak, valamint 85 milliárd Írországnak.  A stabilizációs csomag szükségességét abban látják az uniós szakemberek, hogy külső segítség nélkül egyik periférikus állam sem tudja stabilizálni a gazdaságát.

 

A mentőcsomagok hatására a válság ugyan átalakult, de a problémák továbbra is megmaradtak. Egyes szakemberek szerint a gazdasági krízisnek még közel nincs vége, a katasztrofálisan eladósodott államok tartozását legfeljebb elinflálni, illetve leírni lehet, az országok nem lesznek képesek ugyanis visszafizetni a hatalmas összegeket.  Mindez főként a lakosság tűrőképességét teszi próbára, de a probléma sajnos minden szinten megjelenik, hiszen végül is a válság és a kilábalás árát minden szinten meg kell fizetni. A krízisadókat a cégek közvetve vagy akár közvetlenül a vevőikre hárítják. Ha nem közvetlenül a termékek vagy szolgáltatások árában, akkor a foglalkoztatottak számának csökkentésével igyekeznek a vállalatok életben maradni, ami az állam szociális kiadásainak növekedésében és végül az egyént terhelő kiadásokban jelentkezik.

További problémákat idéz elő az is, hogy a válság felerősítette az euróövezeti tagállamok eltérő fejlettségi szintjéből adódó nehézségeket is.  Az EU vezetők szerint a közös valuta nincs bajban, csupán néhány – igaz, egyre több – euróövezeti tagállam. Igen ám, de ha a „bajt” nem sikerül megoldani, az könnyen nagyobb problémához vezethet. A látszólag helyrehozhatatlanul eladósodott országok válságos helyzete, mint Görögország, Portugália, Írország, Spanyolország vagy akár Olaszország rámutatott arra, hogy az euróövezethez való csatlakozáshoz előírt maastrichti kritériumok teljesítése nem garanciája a közös valuta biztonságos bevezetésének. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az euró elsősorban a német gazdaság teljesítményéhez igazodik. Mindezek hatására a gyengébb országokban a monetáris intézkedések hiányában folyamatosan reálfelértékelt valutával kénytelenek kereskedni, ami nemhogy csillapítaná, hanem tovább fokozza az egyenlőtlenségeket. Elég pl. Írországra gondolnunk, ugyanis a függő gazdaságú ország kereskedelmi mérlegein pontosan megmutatható az euróövezethez való csatlakozás kedvezőtlen hatása.

Európa vezető országai ma minden erejükkel az euróövezet egybentartásán munkálkodnak annak ellenére, hogy ez súlyos terheket jelent az egyes euróországok költségvetésében, hiszen azok az országok, amelyek a nemzeti munkának megfelelő értékű pénzeszközben számoltak, értéket vontak el a gyengébbektől.. Ha mégsem érnek célba a mentőcsomagok, előfordulhat, hogy számos tagállam, így pl. Görögország – és a dominóelv alapján valószínűleg mások is – rákényszerül a saját valuta visszavezetésére, aminek ugyancsak ára van: leértékelés és restrikciós politika. 

 

Tetszett? Ossza meg a cikket!
Hozzászólások : Széthullóban az egységes euróövezet?
Hozzászólások száma: 0 db

 
2019 Copyright © Sikeres.hu 3.1 - Epicenter Market Limited.