A jogszabály szerint a szakképzési hozzájárulást a dolgozó képzésére lehet felhasználni. Témáját, tárgyát tekintve olyan képzés jöhet szóba, ami az adott munkakör betöltéséhez szükséges, és a cég...
Ajánlott oldalak
2011-04-14 13:06
Bálint Brigitta
Szakember: tű a szénakazalban…
A szakképzés átalakításának koncepciója a napokban került a kormány elé, melynek fő célja a képzési szerkezet és a szakirányok gazdasági igényekhez igazítása. A téma kapcsán azonban egy másik probléma is felvetődött: bizonyos ágazatok kritikus szakmunkáshiányban szenvednek…

Miközben a kormány, tárgyalásokat folytat a szakképzés átalakításáról, a hazai építőipar szakmunkáshiányban szenved. Bár az ágazat utóbbi években tapasztalt teljesítménye messze alulmaradt a várakozásoknak, mégis hellyel-közzel akadnak olyan beruházások, ahol szükség lenne jól képzett szakemberekre, akiket egyre nehezebb találni. Az okok között a szakmában tapasztalható alacsony bérek is közrejátszanak (havi bruttó átlagkereset 153 ezer forint), de hangsúlyos a szerepe annak is, hogy a fiatalok külföldön, esetleg más szakmákban keresik boldogulásukat. A jó szakemberek utánpótlása egyre nehezebb, pályaválasztás előtt pedig az ágazat helyzete sem nyújt túl jó perspektívát.

„Számtalanszor tapasztaljuk, hogy jól képzett szakembert nagyon nehéz találni. Ugyan nyitottak vagyunk a fiatal, pályakezdő szakmunkások alkalmazására is, mégis többször estünk abba a hibába, hogy a cégünknél mindössze rövid időt töltöttek el, amíg a szükséges gyakorlati tudást megszerezték, majd külföldre mentek dolgozni.” – árulja el lapunknak egy építőipari vállalkozás vezetője. „Míg korábban a nyelvtudás hiánya némileg visszatartó erőnek számított, addig ma már egyre nagyobb lehetőségek nyílnak meg a fiatalok előtt azzal, hogy a legtöbb esetben komplett brigádokat keresnek külföldi munkára, akik közül elegendő, ha egy fő rendelkezik a szükséges idegennyelv-ismerettel.” – teszi hozzá.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) legújabb felméréséből kiderül, kezdő szakmunkást csak igen kevés cég kíván alkalmazni, a fiatalabb ám már némi gyakorlattal rendelkező dolgozókat preferálják. Az indokok változóak: a hosszú távú tervek miatt olyan szakemberre van szükség, aki már ért a szakmához, de a vállalkozás még saját elvárásaira is tudja formálni, vagy hogy a projektek rövidre szabott határidői miatt gyakorlott és tapasztalt szakmunkást kívánnak alkalmazni.

Mindemellett a kutatás arra is fényt derített, hogy a kezdő szakmunkások gyakorlati képzettsége általában gyenge és elméleti tudásuk is csak közepesnek mondható, csakúgy, mint a munkához való hozzáállásuk. A cégek tapasztalatai szerint a fiatalok közül kevesen képesek önálló munkavégzésre. Ezt a lapunk által megkérdezett szárazépítészeti vállalkozó is alátámasztja: „Harminc főből jó esetben egyet találunk olyat, aki valóban rendelkezik a szükséges tudással, gyakorlattal. Az a tapasztalatunk, hogy a különböző továbbképző tanfolyamokon elsajátított tudás, semmivel sem jelent kevesebbet, mint a szakképző iskolák több év alatt átadott tudásanyaga, hiszen egyik által sem kerülnek ki nagyobb gyakorlati és elméleti képességekkel rendelkező szakemberek az építőipari ágazatba."

Az ÉVOSZ véleménye szerint a problémára megoldást jelentene, ha a vállalkozók érdekeltségét megteremtenék, annak érdekében, hogy az ágazat fellendülése esetén a projektek megvalósulását ne akadályozza a szakmunkáshiány.

„A szakképzés nem egyszerűen oktatás, hanem a gazdaság számára  értékteremtő, hosszú távú befektetés. A piac szereplői ebben az értékteremtésben, csak a megfelelő érdekeltségük megtalálásakor vállalnak szerepet.” – szögezi le álláspontját a szövetkezet.

 

Cimkék: vállalkozó
Tetszett? Ossza meg a cikket!
Hozzászólások : Szakember: tű a szénakazalban…
Hozzászólások száma: 0 db

 
2019 Copyright © Sikeres.hu 3.1 - Epicenter Market Limited.