A START-kártyával rendelkező munkavállaló esetében a munkaadónak csökkentett járulékfizetési kötelezettsége van, mert annak egy részét átvállalja az állam. Típusai: START Kártya - kiváltására...
Ajánlott oldalak
2010-07-21 12:12
BDB
Szabad a szabadság!
A kis- és középvállalkozásoknál különösen fontos, hogy a munka folytonossága meglegyen, ezért a munkavállalók szabadságait is gondosan, előre meg kell tervezni. Ezt a cégek általában az éves tervben rögzítik, hiszen a működést is veszélyeztetheti, ha az összes dolgozó egyszerre kíván pihenni. A helyettesítés, a munkafeladatok átszervezése ilyenkor a munkaadó feladata, na de mit mond ezekről a munka törvénykönyve? Milyen szabályok szerint történhet a szabadságolás? Ilyenkor, amikor tombol a kánikula, és mindenki nyaralást fontolgat, nem árt tájékozódni a munkaadóknak!

Az egyéni vállalkozóknak például nem jár szabadság, a dolgozók pedig teljes szabadságuk mindössze egynegyedével rendelkezhetnek szabadon. Akik részmunkaidőben tevékenykednek vagy kölcsönzött dolgozók, ugyanannyi napot vehetnek ki, mint akik főállásban, nyolc órában dolgoznak, bár ilyen esetben a szabadságra járó díjazás a munkaidejéhez igazodik. Akik egyidőben több helyen is jogviszonyban állnak, mindegyik munkaadónál jogosultak a szabadságra. A munkáltatónak lehetősége van arra is, hogy egyes esetekben a munkavállalót visszarendelje a nyaralásból.

A munka törvénykönyve szerint a dolgozót tájékoztatni kell a helyettesítésről és az átszervezésekről, méghozzá írásban. A szabadság alatt az alkalmazottakat távolléti díj illeti meg, ez a „személyi alapbér, a rendszeres bérpótlékok, valamint a – munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt – rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga.”

A munkaadó megmondhatja!

A dolgozók szabadságának háromnegyedével a munkaadó rendelkezik, azonban erre külön szabályok vonatkoznak. A dolgozót harminc nappal a szabadságra küldés előtt értesíteni kell úgy, hogy egy előzetes meghallgatás során egyeztetik az időpontot, hogy az alkalmazottnak megfelel-e. A fennmaradó negyed résszel szabadon gazdálkodhat, így évi 20 nap szabadság esetén, annak öt napjáról rendelkezhet. Próbaidő alatt is jár a szabadság, a kiadás teljes egészéről azonban a munkaadó dönt.

Diákok és diákmunka esetében is jár a szabadság, melyet a munkaviszony időtartamához igazítva, időarányosan adhatnak ki. Ha 18 év alatti a foglalkoztatott, akkor plusz két nap pótszabadságra jogosult.

Vissza, dolgozni!

A munkáltatónak jogában áll a már megkezdett szabadságból visszahívni alkalmazottját, ezzel azonban csak kivételes esetben,  rendkívül fontos, gazdasági érdekeket érintő esetben élhet.

A nyaralóhelyről a munkahelyre való oda- és visszautazást a vállalkozás köteles megtéríteni, csakúgy mint a visszarendelés miatt keletkezett károkat és költségeket (befizetett külföldi nyaralásra nem tud elmenni, később tud elmenni drágábban stb.). A munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

Mennyi az annyi?

Egy dolgozó évi 20 nap alapszabadsággal rendelkezik, mely a kor előrehaladtával fokozatosan nő. Ezenkívül különböző pótszabadságokat is igénybe vehet: egy gyermek után plusz két nap, két gyermek után 4, nagycsaládosok esetén plusz 7 nappal gazdálkodhatnak 16 évnél fiatalabb gyermekek után. A szülők dönthetnek arról, melyikük veszi ezeket a napokat igénybe. Fiatal munkavállalót (18 év alatt) évi plusz öt nap illet meg, vak munkavállaló, föld alatt végzett munka vagy sugárzásnak kitett dolgozó pedig szintén plusz öt napot vehet igénybe alapszabadságán felül.

Az alapszabadság 20 munkanap, ami az életkor változásával fokozatosan növekszik. A plusz napok először abban az évben illetik meg a munkavállalót, amelyben a lenti életkort betölti.

Szabadság egyedül az egyéni vállalkozókat nem illeti meg, ők a munkafolyamataik átütemezésével biztosíthatják maguknak a pihenést.

Tetszett? Ossza meg a cikket!
Hozzászólások : Szabad a szabadság!
Hozzászólások száma: 0 db

 
2017 Copyright © Sikeres.hu 3.1 - Epicenter Market Limited.