A szabályozás fő célja, hogy a borászok napi munkáját érdemben könnyebbé tegye, azonban a rendelet bevezetése óta a gyakorlatban sajnos kevés változás történt, nem sokat könnyített az adminisztrációs nehézségeken – nyilatkozta lapunknak a Sóshalmi Borászat képviseletében Molnár Éva borász, termékértékesítő.
![]() |
„Ha egy megrendelés beérkezett, meg kellett hozzá írni egy szállítólevelet, egy számlát és egy Borkísérő Okmányt (BKO), mely kevés különbséggel ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint a számla vagy a szállítólevél. Amennyiben nem palackos borról van szó, zárjegyet kell a kannákra ragasztani, amihez a Vámhivatal által hitelesített jegyzékből ki kell azt vezetni, csakúgy, mint az eladott tételeket a pincekönyvből, majd a kiszállítás után a szállító, számla, BKO másodpéldányait fel kell dolgozni. Ha naponta csak öt vásárló van, ez abban az esetben is több mint egy óra adminisztráció. Az új rendelet szerint a „könnyebbség” kimerül abban, hogy a szállításhoz elegendő a számlát kiállítani, a Borkísérő Okmány kitöltése nem szükséges.” – árulja el a borász.
„A borászati üzem által szabad forgalomba bocsátott szőlőbor szállítása esetében az értékesítésről kiállított számla borkísérő okmánynak minősül, amennyiben az 1. mellékletben meghatározottak szerint az eladóra és a vevőre vonatkozó adatokat, a forgalomba hozatali engedély szerinti termékmegnevezést, a termék űrtartalmát, darabszámát tartalmazza.” (27/2011. (IV.12.) VM rendelet, 2.§ (4).) |
Az elmondottak alapján világosan kiderül, hogy a rendeletmódosítás a „nesze semmi, fogd meg jól” elve alapján került összeállításra, még annak ellenére is, hogy annak megalkotását hosszas egyeztetés előzte meg. Bár a hatóságok, a Vidékfejlesztési, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium a szakmai szervezetek bevonásával továbbra is keresi azokat a lehetőségeket, melyekkel a borászok életét könnyítenék, egyelőre ez csak halvány reménysugárként sejlik fel a sötét alagút végén. Hogy mi lenne a tényleges megoldás?
![]() |
„Az adminisztráció csak úgy tehető igazán könnyebbé, ha nem a meglévő törvényt módosítanák, hanem egy új rendszert dolgoznának ki, amely leginkább a pincekönyvben történő adminisztráció alól mentesítene. Mivel a legtöbb borászat rendelkezik a készleteiről nyilvántartással, ezt kellene olyan formába önteni, amely a Vámhivatal „igényeit” is kielégíti” – osztotta meg erről alkotott véleményét Molnár Éva.