A vállalkozás bevételszerző tevékenysége érdekében felmerült, a vállalkozási célú költségeket lehet elszámolni. Általánosságban elszámolhatóak az irodafenntartás költségei, a rezsiszámlák, a...
Ajánlott oldalak
2010-03-26 07:15
Majoros-Tóth Orsolya
Nem kell nekünk szolgasor!
A „kétsebességes” Európa helyett egyenlőséget követelnek az EU új tagállamai a 2013. utáni agrárpolitika kapcsán kiadott, éles hangú nyilatkozatukban. Magyarország, a Cseh Köztársaság, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Szlovákia együttes erővel lép fel az egységes, a közösség minden gazdálkodója számára azonos feltételeket biztosító támogatási rendszer bevezetéséért.

A V4-ek agrárkamarái Lettország és Litvánia érdekképviselőivel együtt kialakították a 2013. utáni közös agrárpolitikával kapcsolatos - számukra elfogadható - minimális követelményeiket. Ezeket a programpontokat várhatóan Bulgária, Románia és Észtország is megerősíti.

 

A nyilatkozatot kiadó tagállamok agrárkamaráinak képviselői Brünnben vitatták meg országaik mezőgazdasági szektorának mély válságát és a kilábalás lehetőségeit. A konferenciára eredetileg abban a reményben érkeztek, hogy meg tudják vitatni a problémákat a többi tagállam képviselőivel, de a legnagyobb Európai Unión belüli agrár-érdekképviselet, a COPA-COGECA és a régi tagállamok képviselői a meghívás ellenére nem jelentek meg a tanácskozáson.

A brünni dokumentum három részből áll. Az első fejezetben a jelenlegi helyzetet rögzítették az aláíró országok. Ebben azt foglalták össze, hogy mostanra lényegesen csorbultak az eredeti közös agrárpolitika célkitűzései, és a tagállamok között óriási egyenlőtlenségek alakultak ki. (A régi és új tagállamok termelői közötti szakadék a jövedelmet, a versenyképességet, az esélyegyenlőtlenséget, a támogatottsági szintet egyaránt érinti.) Emiatt az új tagországok mezőgazdasága és gazdálkodói versenyhátrányt kénytelenek elviselni a régiekkel szemben, ami mára egyes szektorokban – főként az állattenyésztésben – tökéletesen ellehetetleníti a termelést.

A nyilatkozat második fejezete többek között azt tartalmazza, hogy a közös agrárpolitikának a 2013. utáni időszakban szolgálnia kell az európai mezőgazdaság fejlődését, a termelés felfuttatását, ezzel az élelmiszerrel történő ellátást, a világpiaci pozíció erősítését és a vidéki területek fenntartható fejlődését, valamint a környezetvédelmet. A hat ország szerint az erős KAP a stabil Európa alapja és eszköze, és az Unió Római Szerződésének alapelveinek, a szolidaritásnak, azaz egyenlő jogokat és kötelezettségeket alkalmazó közös agrárpolitikának kell megvalósulnia. A brünni nyilatkozatot aláíró országok képviselői leszögezték, hogy a közvetlen támogatások kialakításának menetéből ki kell vonni a történelmi bázis intézményét. A szakemberek nem javasolják, hogy kizárják, csökkentsék vagy modulálják a közvetlen támogatásokat.

A nyilatkozat harmadik szakasza: „A Cseh Köztársaság, Bulgária, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia képviselői ezért a következőket követelik: Ezért, elutasítunk bármilyen átmeneti időszakot a közvetlen támogatások kiegyenlítését illetően 2013. után. Másrészről viszont, egyenlő bánásmódot, és a közvetlen támogatások egyenlő szintjét kérjük az EU–27-re vonatkozóan, legkésőbb 2014-től, és kérjük, hogy egyidejűleg a történelmi bázis elvét is töröljék el. Erős és hatékony KAP-ot szeretnénk fenntartani, amely nem lenne a nemzeti költségvetések egyre nagyobb terhére a támogatások közös finanszírozása miatt.”

Tetszett? Ossza meg a cikket!
Hozzászólások : Nem kell nekünk szolgasor!
Hozzászólások száma: 0 db

 
2017 Copyright © Sikeres.hu 3.1 - Epicenter Market Limited.