A vállalkozás bevételszerző tevékenysége érdekében felmerült, a vállalkozási célú költségeket lehet elszámolni. Általánosságban elszámolhatóak az irodafenntartás költségei, a rezsiszámlák, a...
Ajánlott oldalak
2011-04-12 12:55
BDB
Kártékony helyi pénzek és ellenőrízhetetlen cafeteria?
A Magyar Nemzeti Bank egyik friss tanulmányában a helyi pénzek és a cafeteria-rendszer árnyoldalaira hívja fel a figyelmet. Míg az előbbi esetben a társadalmi jólét romlásával és fogyasztóvédelmi okokkal támasztják alá az állításokat, az utóbbi esetben a rendszer ellenőrizhetetlenségében látnak hiányosságokat.

Mint azt egyik korábbi cikkünkben megírtuk, a regionális fizetőeszközök, mint a soproni kékfrankos vagy a rábaközi tallér létrejötte kitörési pontot jelenthet az egyes városok, térségek gazdaságának erősítésére, a tőke helyben tartására és nem mellesleg a lokálpatriotizmus fejlesztésére. Erre kíván rácáfolni az a tanulmány, melyet Helmeczi István Nándor és Kóczán Gergely készített és a helyi pénzek, illetve a különböző utalványos rendszerek vitatott kérdéseit tárgyalja.

A szakértők rámutatnak arra a szerintük téves feltételezésre, miszerint a regionális pénzek kibocsátása érdemi segítséget nyújt abban, hogy a vásárlóerőt ösztönözze és helyben tartsa, mivel egy adott város lakossága egyébként is helyben elégíti ki szükségleteit, vásárol kenyeret, tankolja tele üzemanyaggal az autóját stb., ezekért nem fog más települést felkeresni. A tanulmány szerint a magyarok még az átutalások negyven százalékát is az adott városon belül, ötven százalékát pedig 50 km-es körzeten belül indítják. A készpénzes vásárlások esetében ez az arány valószínűsíthetően sokkal magasabb. De akkor mi lehet a fő mozgatórugója a mostanság igen nagy népszerűségnek örvendő helyi pénzek létrejöttének?

A tanulmány álláspontja szerint a soproni kékfrankos, a rábaközi tallér, a pécsi korona, a debreceni fantallér, vagy a veszprémi korona még a cafeteriával együtt sem befolyásolja nagy mértékben a nemzetgazdaság helyrebillenését, a fő csapás, ami miatt mégis beszélni kell róla, az adókedvezmény kérdése. Az állam ugyanis alacsonyabb adózással jutalmazza azokat, akik olyan utalványokat bocsátanak ki, melyek meghatározott típusú szolgáltatásokra vehetők igénybe. Ez az oka a hatalmas népszerűségnek örvendő cafeteria utalványok elterjedésének is, mely a nemzetgazdasági motiváción túl társadalompolitikai célok megvalósulását is szolgálja és hozzájárul a gazdaság kifehéredéséhez.

A helyi pénzek és a cafeteria esetében is igaz, hogy a tisztázatlan és nem túl nagy előnyökkel szemben jól belátható hátrányok és kockázatok azonosíthatók. Az egész ügy már eleve ott gondot okoz, hogy az "utalvány" definíciója, szabályozása teljesen hiányzik a magyar jogrendszerből. Jogi definíció hiányában az utalvány gyakorlatilag az, amit a kibocsátója annak mond – írja a téma kapcsán a Pénzcentrum. Mindezen túl azonban elemzik a biztonságosság és az átláthatóság kérdéskörét is, hiszen mint a tanulmányból kiderül, a szabályozatlanság mellett hamisítási kockázatot és a fogyasztó megtévesztésének kockázatát is hordozza. Ez utóbbira utalnak az állítások szerint az utalványok fantázianevei (frank, tallér, korona), a bankjegyhez tartozó formai hasonlóság, illetve azok az információk és megnevezések, melyekkel a regionális fizetőeszközöket illetik: „helyi pénz”, „kevés a pénz a gazdaságban” stb. A tanulmány készítői szerint a fogyasztókban egy téves biztonságérzetet alakítanak ezzel ki, ami azt feltételezi, hogy az utalványok mögött az állam áll, holott a valóságban a kibocsátó kockázatát kell viselniük.

 

Tetszett? Ossza meg a cikket!
Hozzászólások : Kártékony helyi pénzek és ellenőrízhetetlen cafeteria?
Hozzászólások száma: 0 db

 
2019 Copyright © Sikeres.hu 3.1 - Epicenter Market Limited.