Ha a nyugdíjasnak a nyugdíja mellett keletkezik jövedelme, akkor nem vonnak pénzbeni egészségbiztosítási járulékot, sem munkaerőpiaci járulékot tőle. A kifizető ugyanúgy megfizeti a vállalkozást...
Ajánlott oldalak
Nagy Márta
"Inkább a sűrű fillér, mint a ritka forint"
„Sikertörténet az, ami összefogásból és kitartásból jön létre, amikor kitartunk egymás mellett jóban-rosszban és együtt sírunk-nevetünk. Ezek nagy szavaknak tűnnek, de mi valóban így éljük az életünket: rengeteg érzelemmel és nagyon eseménydúsan.” – mondja Sápi Csaba, az S.T. Gyümölcsborok gyártója, aki családi vállalkozásában több mint tíz éve készíti és palackozza kézműves borait.

„Sikertörténet az, ami összefogásból és kitartásból jön létre, amikor kitartunk egymás mellett jóban-rosszban és együtt sírunk-nevetünk. Ezek nagy szavaknak tűnnek, de mi valóban így éljük az életünket: rengeteg érzelemmel és nagyon eseménydúsan.” – mondja Sápi Csapa, az S.T. Gyümölcsborok gyártója, aki családi vállalkozásában több mint tíz éve készíti és palackozza kézműves borait.

Kínálatukban jelenleg eper-, málna-, kékáfonya- és bodzabor van, ez utóbbi a bodza gyümölcséből készül, ezenkívül készítenek még piros és fekete ribizli bort, legújabb termékük pedig a fügebor. A márkanevet lányuk, Tímea nevéből alakították ki, ami még inkább arra motiválja őket, hogy minőségi terméket hozzanak létre. „A lányom arcával fémjelzett terméket csinálunk, ezért nem engedhetem meg magamnak, hogy olyan bort készítsek, ami lejáratja a gyerekem nevét és arcát. Én ezt komolyan veszem. Ő hozzáadta a nevét, az arcát, ezért szívvel-lélekkel csináljuk, és a jövőjét építjük ezzel.” – mondja Csaba.

Hosszú út vezetett idáig, és még legalább ilyen hosszú út áll előttük. „Az alapanyag nagy részét a rokonaink termelik nekünk. Ez több szempontból is előnyös. Egyrészt köztudott, hogy a magyar mezőgazdaság nehéz helyzetben van, a legtöbb felvásárló cég kénye-kedve szerint állapítja meg az árakat, ezért úgy gondoltuk, hogy egy biztos, stabil felvásárlási lehetőséget adunk a családtagjainknak, rokonainknak azzal, hogy megkérjük őket, termesszenek nekünk gyümölcsöt. Másrészt biztosak lehetünk benne, hogy kifogástalan minőségű gyümölcsöt kapunk tőlük. A mi borainkba ugyanis kizárólag gurulós gyümölcsök kerülnek, tehát pöttyedt, romlott, rohadt, penészes nem jöhet szóba, mert ezek a rossz ízek átmennek a borba is. Csak akkor tudunk jó minőségű gyümölcsbort előállítani, ha az alapanyag is minőségi. Épp ezért úgy döntöttünk, hogy a rokonainkat is bevonjuk a vállalkozásba és tőlük vásároljuk a gyümölcsöt, így biztosak lehetünk benne, hogy kifogástalan minőségű alapanyagot kapunk.” – avat be Csaba a kezdetekbe.

A cég telephelye Csömörön található, mégpedig azon a portán, ahol a családi házuk is van. Ez a megoldás több szempontból is előnyös: „Rájöttünk arra, hogy a gyümölcsborokat úgy kell kezelni, mint jó anya a gyermekét. Mindig figyelni kell rájuk, gondozni őket. Nem lehet azt csinálni, hogy elkészítem és a saját útjára hagyom, mert akkor nagyon megnő a gyártási költség. Gépészmérnök vagyok, és egy speciális konténert alakítottam ki. A konténer zársejt szerkezetű, és dupla hűtő, fűtő, szűrő klímákkal van ellátva, és az a lényege, hogy külön folyik az erjesztés, megszűri benn a kiáramló szén-dioxidot, illetve az illatanyagokat, hogy a szomszédságot ne bántsa. Ezenkívül ezzel a klímával nagyon jól lehet szabályozni az erjedés alatt a hőmérsékleti tényezőket.”

Családi összefogás eredménye a vállalkozás, és Csaba nagyon büszke arra, hogy egy ilyen, összefogásra képes família tagja lehet.  „Amikor belekezdtünk, mindent önerőből építettünk fel. A helyi takarékszövetkezet megkönyörült rajtunk, és adott egy kevés kölcsönt, illetve családi összefogással tudtunk hozzákezdeni. Négy gyerekünk van, illetve a sógorom, az ő gyerekei, a bátyám és az édesapám közreműködésével indítottuk el a vállalkozást: időt és energiát nem kímélve építettük fel és alakítottuk ki azokat a formákat, amiket elfogadnak a különböző hatóságok, elsősorban az ÁNTSZ. A gyümölcsborról azt kell tudni, hogy a pontos kategóriája egyéb borgyártó üzem, ami azt jelenti, hogy elsősorban élelmiszerüzem, másodsorban pedig borászati üzem. Nálunk például nem lehet penészes a fal, mint egy hagyományos borospincében, hanem a padlótól a plafonig csempe van, esetleg mosható műgyanta lehet. Jelenleg mikrovállalkozásként működünk. A feleségem az ügyvezető igazgató. Neki azonban nem ez a főállása, alkalmazottként dolgozik máshol. Erre üzleti megfontolásból volt szükség, ugyanis igyekszünk minél alacsonyabban tartani a költségeket, és a járulékok mostanság elég magasak. Én alkalmazottként dolgozom a kft-ben. Amikor megjelenünk a termékeinkkel egy fesztiválon, jönnek a gyerekek és megbízási szerződéssel foglalkoztatjuk őket. De máskor is besegítenek alkalmilag, a feldolgozásnál és a préselésnél elkél a segítségük, mert mindent kézzel csinálunk.”

A vállalkozás fejlődése a megtermelt bormennyiségen is lemérhető, ugyanis első évben körülbelül ezer litert termeltek, tavaly ötezret, idén pedig szeretnék tizenötezer literre emelni a végeredményt, ugyanis kaptak egy elég komoly megrendelést. A teljesítés azonban némi aggodalommal eltölti Csabát. „Most az történik, hogy összehúzzuk magunkat és próbáljuk minden pénzünket az üzletbe fektetni. Azért nehéz ez, mert azt a kevés pénzt, amit keresünk, 98 százalékban muszáj visszaforgatni a vállalkozásba, mert csak így tudunk továbbfejlődni. Az a borzasztó, hogy az ember egész évben keményen dolgozik, és utána a megkeresett pénzt elkölti gyümölcsre, a gyümölcs tárolására, palackra, címkére, tartályra és egyéb szükséges dolgokra. A feleségem azt mondja, hogy már csak tartályos gyümölcsben tudunk gondolkodni. Ha veszünk valamit, mindig mondjuk, hogy ez most hány tartályunkba került.”

Amikor arról érdeklődöm, hogy milyen piaca van ezeknek a boroknak, bonyolult és sok szempontból ellentmondásos helyzetet vázol fel. A gyümölcsboroknak ugyanis egyre nagyobb keletje van, épp ezért sokan próbálkoznak az előállításával, és sokan – főleg külföldi cégek – nem igazán törekednek a minőségre, csak arra, hogy minél nagyobb árréssel tudják értékesíteni a kétséges minőségű boraikat. Az S.T. borok 100 százalék gyümölcsből készülnek, így egészen más kategóriát képviselnek. Úgy látja, hogy a gazdasági válság hatására a fogyasztók egyre inkább megnézik, hogy mire adják ki a pénzüket, így az ő termékeik is egyre inkább megtalálják a helyüket a piacon. Ezért tartják nagyon fontosnak, hogy minden fesztiválon ingyenes kóstolást biztosítanak az érdeklődőknek. „Amikor megkóstolják, és rájönnek, hogy ízletes, zamatos borról van szó és nem lesznek tőle betegek másnap, mert megfelelő az alkoholtartalma és nem tartalmaz vegyszereket, akkor legközelebb már kifejezetten keresik, és ajánlják a barátaiknak is. Ha megkóstolják, lesz egy élményük és véleményük, és ez a fontos. A másik dolog, hogy nem úgy kezelem őket, mint a vevőimet, hanem mint a barátaimat, és ez annyira hitelessé teszi a termékünket, hogy visszajönnek az emberek.”  A külföldi megrendelésekkel kapcsolatban hasonlóan ellentmondásos a helyzet, ugyanis érdekes módon azokból az országokból érkeznek megrendelések, amelyekből a már említett, kétes minőségű gyümölcsborok származnak.

Amikor arról kérdezem Csabát, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a családi vállalkozásnak, csak előnyöket tud említeni. „Nagyon nagy szerencsénk van abban, hogy egy összefogásra képes családunk van. Azt a kevés pénzt, amit meg tudunk termelni, nem kell elherdálnunk, hanem a családon belül osztjuk el úgy, hogy mindenkinek jusson. Mi azt mondjuk, hogy jobban szeretjük a sűrű fillért, mint a ritka forintot. És nagyon tudjuk támogatni egymást. Biztos vagyok benne, hogy azért vagyok sikeres, mert egy kedves és kitartó nő áll mellettem, a feleségem.”

 

Cimkék: bor,vállalkozó
Tetszett? Ossza meg a cikket!
Hozzászólások : "Inkább a sűrű fillér, mint a ritka forint"
Hozzászólások száma: 0 db

 
2019 Copyright © Sikeres.hu 3.1 - Epicenter Market Limited.