A házi pálinkafőzést lehetővé tévő jogszabály életbelépésével felerősödött az azzal kapcsolatos különböző vélemények hangoztatása. A szakértők főként attól tartanak, hogy a törvény életbelépése káros hatással lesz a pálinka fogyasztására és annak kultúrájára.

A törvényben gyümölcspárlat megnevezés szerepel, ami nem egyenlő a pálinkával. Egy uniós jog értelmében kizárólag Magyarországon termesztett gyümölcsből előállított, Magyarországon palackozott főzetet lehet  pálinkának hívni, illetve ezen a néven forgalomba hozni, ugyanis a pálinka uniós eredetvédelemmel ellátott magyar termék.

Jelenleg hétszáz bérfőzdében lehet legálisan párlatot készíttetni. A kereskedelmi forgalomba kerülő pálinkákat csupán ötven bérfőzde szolgáltatja, amiből az államnak közel nyolcmilliárd forint bevétele van.

A szakértők szerint túl nagy szabadságot kaptak a „feketézők”, ami megnehezíti az ellenőrzést, rontja a minőséget és visszaveti a gazdasági válság által amúgy is megcsappant forgalmat.