Terhek a munkavállalói oldalon: A bruttó bérből levonásra kerülnek az alábbiak: szja 2010 évben az adó alapja a 27 százalékkal növelt jövedelem. Az szja mértéke:0- 5.000.000 Ft : 17 %,...
Ajánlott oldalak
2011-02-25 10:14
Kis Erika
Határozottan határozatlan? – Amit a munkaviszony típusairól tudni kell
Ön tudja, mely esetekben érdemes határozott idejű munkaszerződést kötni, vagy milyen módon lehet a munkaviszonyt megszüntetni a határozott és a határozatlan időre szóló foglalkoztatási formáknál? Fontos odafigyelnünk az ilyen és az ezekhez kapcsolódó kérdéskörre, valamint a vonatkozó szabályokra, nehogy végül sokba kerüljön cégünknek a nem megfelelő szerződés.

A munkáltató és a munkavállaló szerződéses szabadsága érvényesül abban, hogy a munkaviszonyt határozott vagy határozatlan időre létesítik-e. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb szabályokat, amelyekre érdemes odafigyelni a munkaviszony típusának meghatározásánál.

A határozott időtartam meghatározása:

A határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag, vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha a felek a munkaviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg, a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkaviszony várható időtartamáról. Abban az esetben, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges (pl. gyámhatósági engedély 16 év alatt), a munkaviszony az engedélyben meghatározott időtartamra létesíthető, valamint a munkaszerződés az engedély beszerzését követően köthető meg.

 

A határozott időtartam hosszúságának korlátozása:

A határozott időre szóló munkaviszony időtartama az öt évet nem haladhatja meg. A munkaviszony megszűnésével a felek megállapodhatnak újabb, hasonló jellegű munkaviszony létesítésében, de a munkaviszonyok együttes időtartama így sem lehet több 5 évnél, ez alól csak a hatósági engedélyhez kötött munkaviszony képez kivételt.

Hogyan válhat a határozott munkaviszony határozatlan idejűvé?

A Munka Törvénykönyve a határozatlan idejű munkaviszonyt tekinti tipikusnak, eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony határozatlan időtartamra jön létre. Mivel a munkavállalót törvényellenes huzamos időn keresztül azzal bizonytalanságban tartani, hogy határozatlan időre szóló munkaszerződés helyett újabb és újabb, határozott időre szóló munkaviszonyt létesítünk vele, határozatlan időtartamúnak kell tekinteni a munkaviszonyt, ha a határozott időtartamú munkaviszony azonos felek közötti ismételt létesítésére, illetve meghosszabbítására, "az ahhoz fűződő munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül kerül sor és a megállapodás megkötése a munkavállaló jogos érdekének csorbítására irányul". Szintén automatikusan válik határozatlan idejűvé a munkaviszony abban az esetben is, ha a munkavállaló a közvetlen vezetője tudtával akár egy munkanapot is továbbdolgozik, miután a szerződésben rögzített idő már lejárt. Vannak esetek azonban, amikor ez nem történik meg, ilyen a 30 napos, vagy ennél rövidebb időre létrejött munkaviszony, ekkor ugyanis az nem alakul át határozatlan idejűre, csupán meghosszabbodik ugyanannyi idővel, amennyi eredetileg is volt.

 

Mit kell tudnunk a rendkívüli felmondásról?

A próbaidő eredményes leteltét követően a határozott időre kötött munkaviszonyt a munkavállaló nem mondhatja fel rendes felmondással, csak rendkívüli felmondással vagy közös megegyezéssel. Ha ezt a szabályt megszegi, köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. A munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát a próbaidő leteltével ugyan nem csak rendkívüli felmondással vagy közös megegyezéssel szüntetheti meg, viszont a munkavállalót egyévi – ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb –, a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti.

 

Néhány szó a rendes felmondásról és a felmondási időről:

A határozatlan idejű munkaszerződés mindkét fél részéről rendes felmondás keretében is megszüntethető. Míg a munkavállalói felmondás kevésbé korlátozott, a munkáltatói felmondás szigorúbb szabályokhoz kötött. Amíg a munkáltató köteles megindokolni a rendes felmondást, addig a munkavállaló a rendes felmondását nem köteles. A rendes felmondás felmondási idejét a munkaszerződésben a felek meghatározhatják, amely törvény szerint legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg. Ettől a felek a munkaszerződésben sem térhetnek el érvényesen. Ha a munkavállaló a rendes felmondást megelőzően három évet töltött a munkáltatónál munkaviszonyban, úgy felmondási ideje 5 nappal, öt, nyolc, tíz, tizenöt, tizennyolc és húsz évi munkaviszony után 15, 20, 25, 30, 40 és 60 nappal hosszabbodik meg a felmondási idő.

 

Ha további információra lenne szüksége, a munkaviszonyról szóló részletes szabályozást ITT találja.

 

Cimkék: vállalkozó
Tetszett? Ossza meg a cikket!
Hozzászólások : Határozottan határozatlan? – Amit a munkaviszony típusairól tudni kell
Hozzászólások száma: 0 db

 
2019 Copyright © Sikeres.hu 3.1 - Epicenter Market Limited.