A kisgyerekes szülők közvetlenül érzékelik a gyermekgondozással foglalkozó intézmények kapacitáshiányát, vélhetőleg ezért gondolkodnak egyre többen ilyen jellegű vállalkozás indításában....
Ajánlott oldalak
2010-04-02 07:08
Szűcs Ágnes
Génmódosítás: a veszélyek és a felelősség kérdése
A génmódosítás veszélyeiről és az állami, kutatói, fogyasztói felelősségről kérdeztük Dr. Frank József Széchenyi-díjas növénynemesítőt, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, az első magyar napraforgó hibridek előállítóját, akinek itthon 23, külföldön 45 napraforgó hibridje kapott elismerést. Ezeket a hibrideket ma is több földrészen, közel 20 országban termesztik.

Újabb vita keletkezett a génmódosított növények termesztésbe kerülésének lehetőségéről az EU tagországok területén, miután az EU Mezőgazdasági Bizottsága szabad utat adott egy új génmódosított /GMO/ burgonyafajta termesztésének is.

A támogatói oldalon vannak azok a multinacionális cégek, amik a génmódosított növényfajták tulajdonosai és forgalmazói, valamint azok a termelők, akik a termelésből hasznot húzhatnak, de még ide sorolhatjuk a feldolgozó élelmiszeripari cégeket is, a másik oldalon pedig ott vannak a vásárlók, akiknek eladják, és akik elfogyasztják ezeket a termékeket.

 Dr. Frank József

A jelenlegi moratórium teljesen helyénvaló – mondta Dr. Frank József. - Minden egyes GMO-s növényfajtát egyenként meg kell vizsgálni, hosszú vizsgálatnak kell alávetni. Az emberre és a környezetre való veszélyük egyértelműen nem zárható ki, elsősorban a fogyasztó szervezetre történő ismeretlen hatásuk miatt, ugyanis engedélyezésükre csak hosszabb időt igénylő tartamvizsgálatok után kerülhetne sor. A profit utáni hajsza erre nem kíván időt pazarolni. Meg kell jegyeznem, hogy nagy a tét. Elsősorban azért, mert egyre kevesebb ország mondhatja el, hogy e tekintetben területe érintetlen. Közismert, hogy mindig annak van nagyobb értéke, amiből hiány van. Ma az importőrök kérik az exportra kerülő áruk „GMO” mentességi igazolását. Nem kérdéses, hogy miért. Ez nem véletlen, mert az emberek joggal bizonytalanok. Miért kellene nekünk felvállalni egy újabb veszélyforrást?

A GMO tulajdonosok arra hivatkoznak, hogy ezekkel a növényekkel növelni lehet a termést.

Általában ez sem igaz. Mindig szembe kell állítani a befektetést – ezek a fajták igen drágák – és a nyereséget. Meg egyébként is mi értelme erről beszélni egy olyan országban, mint Magyarország, ahol minden növényféleségből túltermelés van. Rendkívül nehezen és olcsón értékesíthető az áru, tehát még a termelő is rosszul jár. A termelés veszteséges. Azok a növényfajok GMO-s változatai az érdekesek, ahol a gyomirtást megkönnyítve a termelő egyfajta kényelmet vásárol. Itt viszont a méregdrága mag mellé a méregdrága vegyszert is ugyanattól a cégtől egy csomagban kell megvásárolnia. Sokszor késleltetett fizetési kedvezményt is adnak, aminek később megfizettetik a magas kamatát is. Ugyanakkor az értékesítésnél a GMO mentesség előnyt jelent.

Mi a véleménye erről a fogyasztónak?
Na hát ez az! Erre nem nagyon kíváncsi senki. Hiába kötelezik a GMO feltüntetésére a piaci szereplőket, azok olyan apró betűkkel tüntetik fel az árun a szükséges információt, hogy a vevők nagyítóval sem tudják elolvasni. A vásárló választhat, ha van hozzá türelme, meg ha egyáltalán gondol rá. De a választás is csak akkor lehetséges, ha mind a kétféle áru egymás mellett lenne az eladótérben (GMO-s és GMO mentes). A piacvédelmet így csak az állam teremtheti meg saját állampolgárai érdekében.

Mit tehet a fogyasztó?
Egy dolgot. Ha GMO mentes, hagyományos élelmiszert akarunk fogyasztani, akkor bio, vagy más néven organikus termékeket kell vásárolni. Ez azért fontos, mert a multinacionális élelmiszerkereskedelmi láncokon keresztül már ma is beáramolhatnak hozzánk GMO-s termékekből készült élelmiszerek.

Ön pesszimista e tekintetben?
Igen is, meg nem is. Igen abban a tekintetben, hogy egy idő után, amikor akár több tízezer génmódosított növény lesz a világon, lehetetlen lesz ezek előfordulását kontrolálni. Az egyik veszély ebben rejlik. A másik a veszélyes gének kikerülése a vadon élő növényekbe, árvakelésű kultúrgyomokba, ahonnan nem lehet ezeket eltüntetni. Egy utólag káros hatásúnak bizonyult gyógyszert azonnal kivonhatnak a forgalomból, a GMO esetében viszont visszafordíthatatlan ez a folyamat. A következő probléma, ami a lényeg, a piaci verseny.  A hagyományos növényfajták eltűnhetnek a környezetünkből és csak néhány cég GMO fajtáját termeszthetik. Ez pedig azzal jár, hogy leszűkül az adott faj genetikai variációja és egyúttal beszűkül a választási lehetőség. Minden, ami egysíkú, az nagyon sebezhető. Ez ellentétes az élővilág változatosságának örök törvényével. A veszély ma az evolúciós korlátok áttörésében rejlik, pedig az élő környezetet a teremtő jól kitalálta, hiszen ivaros úton még ugyanazon rendszertani egységbe tartozó fajok sem kereszteződnek egymással. Az persze nem veszélyes, ha ugyanazon növényi családon vagy nemzetségen belül ültetünk át hasznos géneket a termesztett növényfajtákba. Ez a nemesítés, a fajtaelőállítás folyamatát felgyorsítja. E tekintetben lehetek egészen optimista is. Mindenkinek és minden országnak szuverén joga, hogy maga döntsön a génmódosítás szabályozásáról és a korrekt választás lehetőségéről. Minden kormánynak kötelessége állampolgárait megvédeni. A fogyasztó sem ránézésre, sem ízlelésre nem tud különbséget tenni a GMO-s vagy GMO mentes növény vagy termék között. Ez itt a legnagyobb felelősség.
Ha kitennének egy üzletben ár nélkül két gyümölcsöt, az egyik kosárban GMO-s, a másikban hagyományos termék lenne, és feltüntetnék nagy betűkkel, akkor kíváncsi lennék, ki választaná a GMO-s változatot, amelynek káros következményei lehetnek. A GMO-s növények esetében az államnak elsősorban a fogyasztókkal szemben van felelőssége, de ezen túl felelős az egész élővilág jövőjéért.

Tetszett? Ossza meg a cikket!
Hozzászólások : Génmódosítás: a veszélyek és a felelősség kérdése
Hozzászólások száma: 0 db

 
2017 Copyright © Sikeres.hu 3.1 - Epicenter Market Limited.