Jelenleg elfogadás alatt van az a törvény, ami a TEÁOR kódok átsorolását legkésőbb a 2008-as adóévről készített adóbevallásban teszi kötelezővé. A törvény elfogadása esetén a tevékenységi körökben...
Ajánlott oldalak
2011-02-16 09:56
Bálint Brigitta
Garantált bérminimum: tények és tévhitek
A legalább középfokú végzettségű munkavállalók esetében a személyi alapbér meghatározásánál mindenképpen figyelembe kell venni a garantált bérminimumot. Lássuk, mik a leggyakoribb tévhitek és milyen szabályokat kell betartani ezzel kapcsolatban!

A személyi alapbér meghatározásánál a garantált bérminimum intézményét kötelező érvénnyel kell alkalmazni, melyet a 337/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet szabályoz. A rendelet 94.000 forintban határozza meg a legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott alkalmazott, illetve az ilyen végzettséget igénylő tevékenységekben dolgozó vállalkozó részére kifizetendő garantált bérminimumot, minimum járulékalapuk is ehhez igazodik.

Milyen tevékenységekhez kell középfokú végzettség?

A Társadalombiztosítási törvény (Tbj.) nem tartalmazza a középfokú végzettséget igénylő tevékenységek meghatározását, hiszen ezt a tulajdonformától és a foglalkoztatás jogcímétől függetlenül kell meghatározni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal többek között az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján található adatbázist ajánlja, de támpontként szolgálhat többek között a FEOR-08 Módszertani útmutató, illetve a Központi Statisztikai Hivatal oldalán található FEOR-08 kereső is.

 

Garantált bér és garantált bérminimum: nem ugyanaz?

A garantált bér megfogalmazása mellett csak 2006 óta szerepel a garantált bérminimum fogalma, melyet az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal (OÉT) egyeztetve rendeletben határoztak meg. Míg a garantált bér intézményét a teljesítménybérhez kapcsolódóan lehet értelmezni, addig a garantált bérminimum figyelembevétele a személyi alapbér meghatározásánál irányadó.

Mikor jár a garantált bérminimum?

Általános tévhit, hogy a garantált bérminimum csak akkor fizethető a munkavállalónak, ha már megszerezte a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget. A garantált bérminimumot akkor is kötelező kifizetni, ha a középfokú vagy magasabb végzettséget igénylő munkakörben olyan személy tevékenykedik, aki alacsonyabb képesítéssel rendelkezik.

A másik gyakran elkövetett hiba, hogy a munkaköri leírás kreatív szövegezésével próbálják alacsonyabb bérbesorolás alá vonni a munkavállalót és ezzel együtt kisebb személyi alapbért állapítanak meg. A munkaköri leírás szövege azonban nem írja felül például az ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló rendeletet, ami bizonyos tevékenységek esetén egyértelmű eligazítást ad, hasonlóan más olyan szakmaspecifikus jogszabályokhoz, melyek konkrétan meghatározzák a besorolást (személy- és vagyonvédelem, magánnyomozói tevékenység stb.)

Lehet kisebb összeget alkalmazni a garantált bérminimumnál?

A kollektív szerződésben a garantált bérminimum összegétől a munkavállaló hátrányára is el lehet térni és azt a minimálbér összegére le lehet csökkenteni, azonban fontos tudni, hogy az kizárólag a munkáltatói érdekképviselet által kötött közép- vagy mezoszintű kollektív szerződésekben lehetséges. A helyi- vagy mikroszintű kollektív szerződésben a garantált bérminimum összegének csökkentése szabálytalan – írják a BDO Magyarország Tanácsadó Kft. szakemberei.

 

Tetszett? Ossza meg a cikket!
Hozzászólások : Garantált bérminimum: tények és tévhitek
Hozzászólások száma: 0 db

 
2019 Copyright © Sikeres.hu 3.1 - Epicenter Market Limited.