Az otthoni, rugalmas foglalkoztatás hazánkban sokkal kevésbé vált elterjedté, mint nyugati szomszédainknál.
Rugalmas foglalkoztatás alá tartozik a részmunkaidős, osztott munkaidőben történő foglalkoztatottság, a munkaerő-kölcsönzés, az önfoglalkoztatás, illetve a távmunkát végző munkavégzés.
A rugalmas, otthonról végzett munkát egyes cégvezetők a „hátrányuk” miatt nem kedvelik. Ugyanis az otthoni munka legfőbb hátránya, hogy a munkaerő nem, illetve csak kis részben kötődik a céghez. Ezáltal a közvetlen ellenőrzés hiánya miatt a vezető bizalmatlan a munkavállalóval szemben.
A cégtulajdonosok még mindig elvárják, hogy pl. a könyvelés, bérszámfejtés 8-tól fél 5-ig bent a munkahelyen történjen, holott ugyanazt az eredményt kapná akkor is, ha megengedné dolgozójának, hogy azt otthon  végezze el.

Távmunkásokat általában olyan feladatok esetében alkalmaznak, amelyek számítógéphez és internethez kötöttek. (A céges számítógépek összekapcsolásával akár ellenőrizhet is a főnök.) Magyarországon sok olyan munkavállaló található, aki különböző egészségügyi, családi vagy egyéb okból nem tud hagyományos órai munkaidőben, a cég irodájában dolgozni. Ezek számára lenne ideális a rugalmas foglalkoztatás bevezetése.
A cégeknek is nagymértékben csökkenthető lenne az irodaköltsége, hiszen a munkatársak otthonról végzik munkájukat, nem lenne szükség külön iroda bérlésére, nincs rezsi, irodabútor stb.
A részmunkaidős, illetve a tranzit foglalkoztatás segítségével a cégvezető akkor és annyi időre vehet fel munkavállalót, amikor és amennyi időre több emberre van szüksége.