Az otthoni, rugalmas foglalkoztatás hazánkban sokkal kevésbé vált elterjedté, mint nyugati szomszédainknál.
Rugalmas foglalkoztatás alá tartozik a részmunkaidős, osztott munkaidőben történő foglalkoztatottság, a munkaerő-kölcsönzés, az önfoglalkoztatás, illetve a távmunkát végző munkavégzés.
A rugalmas, otthonról végzett munkát egyes cégvezetők a „hátrányuk” miatt nem kedvelik. Ugyanis az otthoni munka legfőbb hátránya, hogy a munkaerő nem, illetve csak kis részben kötődik a céghez. Ezáltal a közvetlen ellenőrzés hiánya miatt a vezető bizalmatlan a munkavállalóval szemben.
A cégtulajdonosok még mindig elvárják, hogy pl. a könyvelés, bérszámfejtés 8-tól fél 5-ig bent a munkahelyen történjen, holott ugyanazt az eredményt kapná akkor is, ha megengedné dolgozójának, hogy azt otthon végezze el.
![]() |
Távmunkásokat általában olyan feladatok esetében alkalmaznak, amelyek számítógéphez és internethez kötöttek. (A céges számítógépek összekapcsolásával akár ellenőrizhet is a főnök.) Magyarországon sok olyan munkavállaló található, aki különböző egészségügyi, családi vagy egyéb okból nem tud hagyományos órai munkaidőben, a cég irodájában dolgozni. Ezek számára lenne ideális a rugalmas foglalkoztatás bevezetése.
A cégeknek is nagymértékben csökkenthető lenne az irodaköltsége, hiszen a munkatársak otthonról végzik munkájukat, nem lenne szükség külön iroda bérlésére, nincs rezsi, irodabútor stb.
A részmunkaidős, illetve a tranzit foglalkoztatás segítségével a cégvezető akkor és annyi időre vehet fel munkavállalót, amikor és amennyi időre több emberre van szüksége.