A működési engedély, telepengedély ügyében a helyi polgármesteri hivatal - általában igazgatási - irodája ad pontos felvilágosítást. A működési engedély kérelmezése 10.000 Ft-ba kerül. A kérelem...
Ajánlott oldalak
2011-03-09 09:32
BDB
Csőd: divatirányzat és menekülési útvonal
A kis- és középvállalkozások versenyképességét és talpon maradását régóta akadályozza a körbetartozások rendszere, mely lehetetlen helyzetet teremtve súlyos nyomásként nehezedik a szektorra. A helyzetet tovább fokozza, hogy a tartozásoktól való megszabadulás legjobb módjának több vállalkozás a bedőlést választja, ezzel már-már divatot teremtve.

A magyar gazdaságban még mindig nem tisztázott a lánctartozások, a csődhelyzetek és az ezzel kapcsolatos fizetésképtelenségi eljárások helyzete, nincs megoldás a számuk csökkentésére. A kialakult problémakörben talán a legsúlyosabb gondot a többnyire 90 napos fizetési határidők drasztikus meghosszabbodása jelenti, melyet különböző indokokra hivatkozva akár 120-180 napra is módosítanak, a szállítói lánc végén pedig még ennél is hosszabb lesz a teljesítés várható ideje.

Hazánkban az 500 ezer működő vállalkozáshoz képest évente 20-30 ezer cég szűnik meg, ezek 60 százaléka mikrovállalkozás, ami a régióban kiugróan magasnak számít.  2010-ben több mint 32 ezer fizetésképtelenségi eljárás zajlott, évről évre egyre több cég dől be, bár a statisztikát némileg javítja, hogy az újonnan alakult vállalkozások száma folyamatos bővülést mutat. A megszűnő cégek is jórészt újjá alakulnak, főleg az építőipar, a kereskedelem, a logisztika és a vendéglátás területén.

 

„Bár a cégek nagy tömege szeretné elérni a fizetési határidők csökkentését, ám ebben pont azok ellenérdekeltek, akik diktálnak. Nevezetesen a szállítói láncok elején álló állami intézmények, önkormányzatok, azok cégei, a multik s egyéb vállalkozások, amelyeknek érdekében áll, hogy minél hosszabb ideig finanszíroztassák magukat a beszállítóikkal. Ők vannak kevesebben, de sokkal komolyabb gazdasági és így lobbierőt képviselnek” – mutat rá a probléma megoldásának legnagyobb gátjára Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője a Piac és Profit magazinban.

A problémát súlyosbítja, hogy vannak olyan vállalkozások, melyeknek a bedőlés az üzleti stratégia részévé vált. Míg 2010 januárjában 883 céget zártak be a tulajdonosok, 2011 januárjában ez a szám már 1166-ra bővült az Opten céginformációs adatai szerint.  Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója szerint a cégek megszűnése akár a piac megtisztulását is jelenthetné, amennyiben a végelszámolások igen jelentős része nem fordulna át felszámolásba, majd a tulajdonosok nem kezdenének azonnal új vállalkozásba.

Hivatalos statisztika ugyan nincs arra vonatkozóan, hogy a csődbe ment cégek közül melyek azok, amik valóban életképtelenek, hány szűnik meg a vevőtartozások miatt, illetve mekkora az aránya  a szándékos bedőléseknek, de az adatokból sok mindenre lehet következtetni.

Nincs ilyen hivatalos statisztika, de a felszámolásokat nézve a saját tapasztalataink azt mutatják, hogy jelentős számban vannak cégek, amelyek valójában nem tesznek meg mindent azért, hogy megmentsék a vállalkozást. A jellemzően alacsony törzstőke következtében a tulajdonos saját vesztesége legfeljebb egy-két millió forintra rúg, a források túlnyomó részben szállítói és nem banki hitelekből tevődnek össze, és ma már a cégalapítás is gyors és egyszerű eljárás. Sem gazdasági, sem törvényi kötöttség nem nehezíti a csődbizniszt – árulja el Kárpáti Gábor.

Bár a gazdasági törvény értelmében ha egy személynek jogerős bírósági határozattal megállapították a felelősségét a bedőlt cég tarozásaival kapcsolatban, öt évig nem lehet vezetője más gazdasági társaságnak, ez mégsem számít visszatartó erőnek. Az Opten Kft. 2010 októberi adatai szerint az akkor eltiltott vezetők közül többen is új vállalkozásba kezdtek.

 

Tetszett? Ossza meg a cikket!
Hozzászólások : Csőd: divatirányzat és menekülési útvonal
Hozzászólások száma: 0 db

 
2019 Copyright © Sikeres.hu 3.1 - Epicenter Market Limited.