A lassan hazánkban is népbetegséggé váló munkahelyi stressz által okozott megbetegedések számát szakemberek szerint megbecsülni sem lehet.

A munkahelyi stressz legfőbb oka a társadalmi kényszer, az állandó, folyamatos teljesítménykövetelés, az egyre nagyobb létbizonytalanság, melyek mind-mind növelik a munkavállalók és a munkaadók feszültségeit egyaránt.

A túlzott feszültség nemcsak betegséget, hanyag munkát, de munkaerő-elvándorlást is előidézhet. Ennek a felismerésnek az alapján a külföldi multicégek jó része ma már külön stressz-menedzsmentet alkalmaz: relaxációs tréningeket szervez, vagy munkaidőn belüli és kívüli kikapcsolódási lehetőséget, valamint feszültségoldásban jártas szakembereket - pszichológusokat, masszőröket - biztosít dolgozóinak. Hazánk ebben még gyerekcipőben jár, a megoldást először a létbiztonság és a gazdasági helyzet stabilitásában kell kutatni, majd a vállalkozói szektoron és a munkavállalók helyzetének javításán folytatni.
Bár a munkahelyi stressz miatt szenvedők magyarországi számáról nincs pontos adat, a kedélybetegek számából szakértők szerint következtetni lehet a mennyiségükre, mivel a munkahelyi stressz és a depresszió többnyire együtt és egymással szoros kölcsönhatásban jelentkezik. A munkahelyi stressz az egész világon elterjedt. Európában az uniós tagállamok munkavállalóinak 28 százalékát, mintegy 40 millió alkalmazottat érint.

„A stressz nem betegség, és a stresszhez vezető kihívások önmagukban szükségesek a testi, lelki fejlődéshez. Elsősorban a hosszú távú stresszhatás vezethet:
- magatartási zavarokhoz: ingerlékenység, fokozott dohányzás, alkoholfogyasztás, alacsony munkateljesítmény, - pszichológiai hatásokhoz: depresszió, agresszió, zavartság, figyelmetlenség,
- fizikai panaszokhoz, tünetekhez: vérnyomás emelkedése, fejfájás,
- pszichoszomatikus megbetegedésekhez: emésztőrendszeri, szív-érrendszeri megbetegedések. Ilyen, tartós stresszt a munkahelyi bizonytalanság, értékvesztés, képességgel arányban nem álló munkahelyi, társadalmi, családi elvárások, konfliktusos interperszonális kapcsolatok munkatársakkal, főnökkel, vagy a magánéletben, túlzott munkateher okozhatnak” - írja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény 2008. január 1-től hatályos módosítása.

A Gordió Tanácsadó Csoport felmérése szerint minden második magyar munkavállaló munkahelyi stressznek van kitéve. Magas vérnyomással a felmérésben résztvevők 27 százaléka küzd, ami a - vizsgálatok alapján - javarészt a stressznek tudható be. A pszichés tünetek közül az elégedetlenség, a csökkent munkakedv és a szorongás szedi áldozatait. Minden negyedik válaszadó a kiégés problémájával küzd, céltalan és kedvetlen az életében.