Egyéni vállalkozás. Társas vállalkozás: betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság. A fenti társas vállalkozási formák bármelyikében létre lehet hozni nonprofit...
Ajánlott oldalak
2009-11-27 17:06
Majoros-Tóth Orsolya
Az őstermelőkre vonatkozó adózási szabályok
A mezőgazdasági őstermelő a jövedelmét az önálló tevékenységből származó jövedelem meghatározására vonatkozó szabályok alapján állapítja meg.

Költségei elszámolására a tételes elszámolást vagy a 10 százalékos költséghányad alkalmazását választhatja. A mezőgazdasági kistermelő átalányadózást is választhat.

A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő igazolt költségein felül bevételének 40 százalékát kistermelői költségátalány címén igazolás nélkül elszámolhatja. (Mezőgazdasági kistermelőnek az a személy számít, akinek őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg a 7 millió forintot)

Az őstermelésből származó jövedelem az összevont adóalap részét képezi, az adó mértéke az adótábla szerinti mérték.

Az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő e tevékenységből származó bevételének 15 százaléka minősül adóalapnak. Ha a bevétel állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, az adóalap a bevétel 6 százaléka. Az adó mértéke megegyezik a hatályos adótábla szerinti mértékekkel.

A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő - 600 ezer forintot meghaladó, de 4 millió forintnál nem több éves bevétel esetén -, ha az adóévben nem volt más olyan jövedelme, amelyet be kellene vallani, adóbevallás benyújtása helyett, egyszerűsített bevallási nyilatkozat aláírásával, az adóévben elért bevételének feltüntetése mellett nyilatkozhat arról, hogy az adóévben nem volt a mezőgazdasági kistermelésből jövedelme. A nyilatkozattétel feltétele az, hogy az őstermelő rendelkezik legalább a bevétel 20 százalékát kitevő összegben a tevékenységével összefüggésben felmerült, az Szja törvény 3. számú mellékletben költségként elismert kiadás igazolására a nevére kiállított számlával (számlákkal), és ezt a tényt nyilatkozatában is megerősíti.

Mikor adómentes az őstermelői jövedelem?

Ha a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó bevétele az évi 600 ezer forintot nem haladja meg, ezen bevételéből jövedelmet nem kell figyelembe vennie, bevétele adómentesnek minősül.

Adókedvezmények

Az összevont adóalap adóját csökkenti a tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalék költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó éves jövedelme adójának, valamint, ha tételes költségelszámolást alkalmaz, a könyvelői díjkedvezménynek az együttes összege, de legfeljebb 100 ezer forint (őstermelői adókedvezmény).

Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek fizetett, számlával igazolt díj vehető figyelembe, de csak olyan arányban, amilyen arányt a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalapon belül képvisel. Az őstermelői jövedelem adóját úgy kell kiszámítani, hogy meg kell határozni az összevont adóalap adóját e jövedelemmel együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét.

Ha az őstermelő éves összes jövedelme a 6.000.000 forintot meghaladja, az érvényesíthető kedvezmény az előbbiek szerint kiszámított összegnek a 6.000.000 forint feletti összes jövedelem 20 százalékát meghaladó része.

Az őstermelői adókedvezmény nem érvényesíthető, ha az őstermelő adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme a 6.500.000 forintot eléri, vagy meghaladja.

Járulékfizetés

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (röviden: Tbj.) 2007. január 1-jétől hatályos szabályai szerint a mezőgazdasági őstermelő is biztosított.

Társadalombiztosítási szempontból az a személy minősül mezőgazdasági őstermelőnek:
- aki nem egyéni vállalkozó és a 16. életévét betöltötte, és a saját gazdaságában mezőgazdasági termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, melynek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik,
- akit az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartásba vettek (regisztrált mezőgazdasági termelő),
- aki a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősül és a családi gazdálkodónak a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja a mezőgazdasági termékek előállítására irányuló tevékenységük tekintetében.

Az új szabályok azonban nem minden mezőgazdasági őstermelőkre vonatkoznak, a törvény kivételeket állapít meg. Így NEM biztosított:
- az a kiskorú, aki közös őstermelői igazolvány alapján folytat őstermelői tevékenységet, és a gazdálkodó család kiskorú tagja,
- aki nem főállású őstermelő, vagyis más keresőtevékenysége (pl. munkaviszonya, egyéni vállalkozása) alapján már biztosított; az az őstermelő azonban, aki munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll (pl. bedolgozó, megbízási szerződéssel foglalkoztatják, segítő családtag vagy választott tisztségviselő), biztosított lesz őstermelői tevékenysége alapján is,
- aki saját jogú nyugdíjas, és az olyan özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Nem válik biztosítottá továbbá az a személy sem, akinél a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen kevesebb mint 20 év (tehát nincs lehetősége arra, hogy az öregségi teljes nyugdíj megállapításához szükséges 20 év szolgálati időt megszerezze). Így például nem lesz biztosított az 55 éves őstermelő, aki csak 10 év szolgálati idővel rendelkezik.

Őstermelői jogviszony kezdése és vége

A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségének kezdő időpontja:
- az őstermelői igazolványban feltüntetett időpont,
- gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vételének napja,
- regisztrált mezőgazdasági termelő esetében a nyilvántartásba vétel napja, illetőleg
- az őstermelői biztosítást kizáró körülmény (pl. munkaviszony) megszűnését követő nap.

A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségének befejező időpontja:
- az őstermelői igazolvány visszaadásának napja,
- gazdálkodó család tagja és regisztrált mezőgazdasági termelő esetében a nyilvántartásból való törlés napja, illetőleg
- a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napja (pl. a munkaviszony létesítésének vagy a nyugdíj megállapításának napja).

Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből.

A járulékfizetés mértéke

A mezőgazdasági őstermelő a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, 7 százalék egészségbiztosítási járulékot és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet.

Ha az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevétel nem haladja meg a hétmillió forintot, akkor ezen bevételének 20 százaléka a járulékalap, mely után 8,5 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot (amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is) és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetni.

A hétmillió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást (pl. ha 10 millió forint a megelőző évi bevétel, de ebből 3 millió forint uniós támogatás, akkor is lehet a kedvezőbb szabályok szerint járulékot fizetni).

Az az őstermelő, aki e tevékenységét a tárgyévben kezdte meg, a minimálbér után köteles járulékot fizetni.

A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások (pl. nyugdíj) megszerzése érdekében az adóév egészére vállalhatja, hogy a járulékokat a reá irányadó járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg (az őstermelőnek például akkor érdemes magasabb összeg utáni járulékfizetést vállalni, ha az előző évben egyáltalán nem volt vagy csak kevés bevétele volt, ami után járulékot fizethetett volna).

Táppénz

Az őstermelőre is vonatkozik az a szabály, hogy nem kell azon időszakra járulékot fizetnie, amikor táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül (kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj folyósítása alatt az őstermelői tevékenységét személyesen folytatja), továbbá ha katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, vagy fogvatartott.

Ha ezek a körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a fennmaradó időtartamra eső járulékalap számításánál egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

Mikor szünetel a biztosítás?

Az őstermelői igazolvánnyal rendelkező őstermelőre vonatkozik az a rendelkezés, miszerint szünetel a biztosítása, vagyis nem kell járulékot fizetnie arra az időtartamra, amelyre az értékesítési betétlapja nem érvényes (pl. ha az értékesítési betétlapot csak április 1-jével állítják ki, akkor az év első negyedévében szünetel a biztosítás).
Ha az őstermelő biztosítása szünetel és az egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen - például szociális rászorultság címén - sem jogosult, akkor a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján az egészségügyi szolgáltatásának biztosítása érdekében egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

Bevallási- és bejelentési kötelezettségek

A mezőgazdasági őstermelő a járulékokat (tagdíjat) az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti adattartalommal, elektronikus úton, negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak.

A biztosítási kötelezettséget érintő változást (biztosítás szüneteltetésének kezdetét és végét, biztosítási kötelezettség végét, biztosítási kötelezettség megszűnésének az okát) annak bekövetkezését követő 15 napon belül kell bejelenteni az állami adóhatóság felé.

A bejelentésre, változás-bejelentésre az állami adóhatóság a 07T1051. számú adatlapot rendszeresítette, mely kereskedelmi forgalomban nem kapható, kizárólag az APEH internetes honlapjáról ( www.apeh.hu ) tölthető le. A nyomtatvány kitöltéséhez az állami adóhatóság kitöltési útmutatót is készített, melyet az adatlap kitöltése előtt érdemes figyelmesen elolvasni. A nyomtatvány kizárólag papír alapon nyújtható be az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (4) bekezdése szerint a bejelentésre a munkáltató és a kifizető (ideértve többek között a biztosított mezőgazdasági őstermelőt is) kötelezett, a munkáltatói, kifizetői minőségén túl a biztosított mezőgazdasági őstermelő saját maga vonatkozásában, mint önfoglalkoztató is kötelezett a biztosítási jogviszonyával kapcsolatos adatok bejelentésére.

A bejelentési kötelezettséget az állami adóhatóság által rendszeresített bejelentési nyomtatvány kitöltésével lehet teljesíteni.

Az Art. 31. § (9) bekezdése értelmében a foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt, és a tárgyév február 12-éig nem tett magasabb járulékalap utáni járulékfizetésre vonatkozó nyilatkozatot.

A vonatkozó adójogszabályokról bővebben a Pénzügyminisztérium honlapja ad tájékoztatást.

Tetszett? Ossza meg a cikket!
Hozzászólások : Az őstermelőkre vonatkozó adózási szabályok
Hozzászólások száma: 0 db

 
2017 Copyright © Sikeres.hu 3.1 - Epicenter Market Limited.