Alkalmazott betegsége esetén a keresőképtelenség első 15 munkanapja a betegszabadság időszaka, melyre a munkáltató a bér 80%-át fizeti. Ezt ugyanúgy kell bérszámfejteni, mint a fizetést,...
Ajánlott oldalak
2010-09-22 08:36
BDB
Az elbukott adókedvezmények „nyolcparancsolata”
Egyre többször merül fel kérdésként az, hogy valójában ki jogosult és mennyi adókedvezményre, hiszen a szabályozás nem megfelelő értelmezése, illetve alkalmazása nagymértékben befolyásolhatja az adókedvezmény mértékét, sőt a jogosultságot is. A fejlesztési adókedvezmény legjellemzőbb buktatói nyolc pontban kerültek összefoglalásra.

„A szabályozási környezet megfelelő értelmezése és alkalmazása gyakran jelentősen befolyásolhatja nem csak a kedvezmény mértékét, hanem érintheti az adókedvezményre való jogosultságot is” – írja az adozona.hu. A fejlesztési adókedvezmény legjellemzőbb buktatóit az alábbi nyolc pontban a legegyszerűbb összefoglalni.

1. A támogatás jogosulatlansága

Az adókedvezmény igényléséhez bizonyos feltételeknek meg kell felelni. Ha a feltételek nem teljesülnek, viszont az adóbevallásban érvényesítésre kerül a kedvezmény, a támogatás jogosulatlanná válik, vissza kell téríteni. Amennyiben elháríthatatlan külső tényezők akadályozták meg a feltételek teljesítését, a szabálytalanság egyedi elbírálás alá esik. Fontos tudni azonban, hogy indokként és elkerülhetetlen külső tényezőként a gazdasági válságra való hivatkozás nem fogadható el, főleg hogy ezen okot figyelembe véve a szabályozásba egy könnyítés is került. A létszám- és bérköltségnövelési kötelezettség teljesítésénél a társaságok hosszabb időszak átlagos adatival számolhatnak bázisként, így elkerülve azt, hogy a változó tendenciát követő gazdálkodási- és létszámadatok ne vonják automatikusan maguk után a jogosultság elvesztését. A könnyítés lehetősége minden adózó számára nyitott, feltétele azonban, hogy erről az adóhatóságot előre értesíteni kell.

2. Környezeti mutatók

A jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt, a környezetet terhelő kibocsátási mutatók túllépése esetén az adókedvezmény elbukható. Amennyiben a határértékek átlépésére fény derül, a jogosulatlanul felvett adókedvezményt vissza kell fizetni.

 

3. Kis- és középvállalkozások beszállítói hányada

Azok a vállalkozások, amik 2007. január 1-je előtt bejelentették fejlesztési adókedvezményre való igényüket, a jelenleg jogszabályban előírt kötelezettség teljesítése helyett egy másik, szabadon választott lehetőség mellett is dönthettek, mely szerint a cégnek biztosítani kellett, hogy beszállítói között bizonyos arányban kis- és középvállalkozások is vannak. Az ilyen jellegű adókedvezmény érvényesítése vagy a jelenértékben legalább 3 milliárd forint vagy legalább 1 milliárd forint értékű beruházási jogcímek esetén lehetséges.

4. Ha csúszik a beruházás befejezési ideje

A fejlesztési adókedvezménnyel érintett beruházás befejezésének időbeli eltolódása nem jelenti egyenes arányban az adókedvezményre való jogosultság elvesztését is. Ilyen esetben arra azonban figyelni kell, hogy a kedvezmény legkésőbb a bejelentést vagy a kérelem benyújtásának adóévét követő 14. adóévben vehető igénybe.

5. Adóhatósági ellenőrzések, nyilvántartási kötelezettség

Az adókedvezmény igénybevételével érintett vállalkozásoknak folyamatos nyilvántartási kötelezettsége van mind a beruházás elszámolható költségei, mind az érvényesített adókedvezmény mértékét illetően. Az adóhatóság jogszabályi kötelezettsége ezeknek a vállalkozásoknak a minimum egyszeri ellenőrzése, melyet az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig kivitelezni kell.

 

6. Elszámolható költségek, támogatástartalom

Ugyanazon beruházáshoz igénybe vett adókedvezmény, illetve vissza nem térítendő támogatás esetében nem azonos módon kell kiszámítani a támogatástartalmat. A két eltérő állami támogatás esetében az érvényesíthető adókedvezmény végső összegének kiszámítása az eltérő jogi szabályozás miatt is különbözik, ami több vállalkozás esetében is nehézséget okoz.

Az eltérő módon kiszámított támogatástartalmak számítása nagy mértékben befolyásolja az érvényesíthető adókedvezmény mértékét. A helytelen számítási adatokkal való kalkuláció sokszor nagymértékű utólagos adminisztrációval, bizonyos esetekben a jogosulatlanul érvényesített adókedvezmény visszafizetésével is járhat.

7. Jelenérték-számítás

Az adóévben igénybe venni tervezett adókedvezmény jelenérték-számítása évről évre visszatérő kötelezettség. Az ehhez alkalmazott referencia ráta gyakran változik, akár egy éven belül is, és erre fokozottabban kell ügyelni, mivel a pontatlan számítás kevesebb adókedvezmény érvényesítését is jelentheti.

8. Az elszámolható költségek pótlása

Amennyiben a vállalkozás tárgyi eszközöket vagy támogatható immateriális javakat is figyelembe vett az üzembe helyezett és elszámolható költség összegének kiszámításánál, úgy azokat az üzemeltetési időszakon belül kivezetheti a befektetett eszközök közül. Ilyen esetben az eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti. „Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a törvényben meghatározott elszámolható kötelezettség minimumát így is elérje, és a beruházást kis- és középvállalatok esetén az üzembe helyezéstől számított 3, nagyvállalatok esetén 5 évig fenntartsa.” – egészíti ki az adozona.hu.

Tetszett? Ossza meg a cikket!
Hozzászólások : Az elbukott adókedvezmények „nyolcparancsolata”
Hozzászólások száma: 0 db

 
2018 Copyright © Sikeres.hu 3.1 - Epicenter Market Limited.